A szakképzés és ezen keresztül a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlenül szükséges a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításához és a bérek felzárkóztatásához.

Demonstrációt szervez a MVM TSZSZ, illetve a Varga Mihály Baráti Kör a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége elé szeptember 20-án.

A szakszervezeti konföderációk határozottan kiállnak a béren kívüli juttatások megőrzése mellett, és az őszi bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk több alkalommal is egységesen hívták fel a kormányzat és a közvélemény figyelmét a 2019. évi központi költségvetési törvény, valamint az adótörvények munkavállalókra nézve hátrányos módosítására.

Jelentős tanulói létszámmal indult el ma Magyarország első online, szakszervezeti tagoknak és tisztségviselőknek szóló képzése, amelyet az eSZAKSZERVEZET valósít meg.

Ma Lentiben a Creaton Szakszervezet sztrájkbizottságot alakít, hogy bérkövetelésének érvényt szerezzen. A dolgozók azután döntöttek így, hogy hosszú hónapok óta nem tudtak a helyi menedzsmenttel megegyezni.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) kéri a kormányt, hogy mutassa be azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján a januári elbocsájtásokat tervezi a közszférában!

A MUNKAJOG JÖVŐJE – FUTURE OF THE LABOURA. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének és a Miskolci Egyetem Agrár- és Munkajogi Tanszékének rendezvénye szeptember 19-én Miskolcon.

A rendezvény részletei itt olvashatók.

Aggódnak a túlmunka mértéke miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozatának tagszervezetei, miután az ágazatban csaknem általánossá vált, hogy a járművezetőket és a forgalmi dolgozókat akár évi háromszáz óra túlmunkára kötelezik, így az emberek 12 helyett több mint 13 hónapot dolgoznak. Ez veszélyes üzem, ahol a kimerült emberek bármikor súlyos balesetet is okozhatnak.

 Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK elnöke a Magyar Időknek adott interjút a kötelező bérelemek (minimálbér, garantált bérminimum) és az országos bértárgyalások szerepéről. Véleménye szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet (munkaerőhiány) miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken. Parragh László ezt a téves következtetést abból a valós tényből vonja le, hogy „… a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.”

Félő, hogy a diákok a nemzeti alaptanterv módosítása után a biológia, a kémia és a fizika helyett bevezetendő természettudományok tantárgy oktatása során nem szereznek kellő alapismereteket ahhoz, hogy később valamilyen szakirányú képzésben vegyenek részt. Ennek az lehet a következménye, hogy például a vegyipari vagy mezőgazdasági szakképzés során az oktatást az alapoktól kell elkezdeni, ami felesleges többletterhet ró a tanárokra és a diákokra egyaránt.