Különösen a munkaidőkeret hosszának 3 évre emelését és a túlórák számának növelését nem tudjuk támogatni!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete  elfogadhatatlannak tartja a munkaidő-szervezéssel kapcsolatban a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványokat.

Három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat szerint, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlan tart. Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.

 A kormány ismét az egyéni képviselők mögé bújva akarja megváltoztatni a munkavállalók alapvető munkakörülményeit, hogy kikerülje az előzetes egyeztetést az érdekvédőkkel.

A kormány 2018. november 15-én küldte meg az OKÉT és KÉF tagjainak a „2018. évi … törvény a kormányzati igazgatásról” szóló tervezetét, amit a 16-ára kitűzött közös érdekegyeztető fórumon napirendre is tűzött. A Munkavállalói Oldal részt vett az ülésen, de bejelentette, hogy a 195 oldalas javaslat érdemi véleményezésére egy nap nem elegendő. A kormány akceptálta a kérést és két munkanappal megtoldotta a véleményezés határidejét. A beérkezett vélemények ismeretében KÉF ülés keretében a tervezet újra napirendre kerül.

Szövetségünk az alábbiakban néhány sarkalatos követelményt fogalmaz meg az új törvénnyel kapcsolatban.

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint a szakszervezeti körökben egyre érzékenyebb téma a nem szakszervezeti tagok és a szakszervezetek által elért bármely eredmény viszonya. Egy munkahelyen a munkáltató és a szakszervezet köt Kollektív Szerződést (KSZ) és bérmegállapodást. Ezek hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed, a nem szervezett és a szervezett munkavállalókra egyaránt. A szakszervezeti tag tagdíjával hozzájárul a szakszervezetek működéséhez, a nem tag pedig a partvonalról szurkol, vagy inkább bírál.

A nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető a kormány szerint. De ha ez így van, a kabinet miért nem emeli fel ezt a nevetségesen alacsony összeget? – ezt veti fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.

A kormány 2018. október 29-én éjjel adta közre a központi közigazgatásban végrehajtandó létszámleépítésről szóló határozatát. A határozat címe „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedések”. A határozat címe modernizációról, a valóságos tartalom pedig felmentésről, felmondásról és ezekkel kapcsolatos intézkedésekről szól. Álláspontunk szerint a modernizációra valóban szükség lenne, ami feladatcsökkenést, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést és jelentős hatáskör decentralizálást jelentene. Ezeket követően lehetne a létszámcsökkentést végrehajtani a tíz éve befagyasztott közszolgálati bérek 50 %-os emelésével összekötve.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete üdvözli a Szülői Hang felmérését, amely a szülők nézőpontjából, konkrét tapasztalataiból, adatok újszerű feldolgozásával világít rá a tanárhiány jelenségére.