A Magyar Szakszervezeti Szövetség felháborítónak tartja, hogy továbbra is folytatódik a titkolózás, a valóság elkenése a valódi magyar bérekről. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2019-es januári béradatok azt mutatják, hogy egy átlagos magyar dolgozó bruttó fizetése 343 és fél ezer forint volt. Ez azonban egy nagy átverés, mert inkább 274 ezer forintról kellene beszélnünk.

 A magyar adóhatóság bejelentette, hogy 2019 januárjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz beérkezett tényleges bevallási adatok alapján közlik a kereseti adatokat. Az eddig módszertan nem tette lehetővé, hogy az öt fő alatti vállalkozásokra vonatkozóan is ismerjük meg, hogy pontosan mennyien dolgoznak azon a területen, és mekkora a legális jövedelmük.

Ezen változtatott elvileg a KSH, amikor az összes munkajövedelemmel rendelkező adatai alapján ígérte közölni a havi átlagbért és a mediánbért. Ezzel szemben a mai napon kiadott tájékoztató megint csak a valóság egy szeletét tárja fel. Ismét csupán a részleges átlagbért ismehetik meg az emberek.

A KSH tájékoztatója szerint a 343 500 forintos bruttó kereset valójában a közszférában dolgozók és a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján készült számítás. Ez mindössze körülbelül 3,2 millió dolgozót jelent. Továbbra is kimarad a rendszerből a több mint egymillió olyan dolgozó, akit mikrovállalkozásoknál foglalkoztatnak, és akiknek az ott kapott – vélhetően a minimálbérhez közelítő – jövedelemből kell megélniük. És akkor mindjárt kiderülne, hogy 343 ezer helyett inkább csak 274 ezer lenne az átlagos bruttó fizetés.

A ma közölt kereseti adatok még egy tényre világítottak rá. Miközben a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest, a KSH által közölt átlagkereset 10,6 százalékos növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség igazoltnak látja azt a döntését, hogy nem írta alá a 2019. évre vonatkozó bérmegállapodást, hiszen láthatóan van tartalék a magyar bérrendszerben, de ezt ismét a legfelsőbb kereseti kategóriákba tartozók viszik haza, és nem az alacsony keresetűeknek jártak jól. Ezzel is növelték a dolgozói szegénységet, s fokozták a béregyenlőtlenséget. Ez a 2019-es bérmegállapodás hatása.

Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi, hogy ismét tekintsék át, mi a magyar bérvalóság, azt miért nem lehet megismernie  a társadalomnak, és mit lehet tenni azért, hogy a rossz bérmegállapodás ne okozzon további károkat a dolgozóknak..

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ