Magyarországon az érdemi szociális párbeszéd és partnerség ellenében ható kormányzati politikákkal szemben a nemzeti keretek között nincs vagy alig van lehetőség az érdemi fellépésre, mert a kormány nem tanúsít semmiféle fogadókészség. Eért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az unió részéről elengedhetetlen lenne a közösségi fellépés, de akár a szankcionálás is a munka világában tapasztalt anomáliák miatt.
Fogadta szerdán Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa Kordást Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét és nemzetközi titkárát. A találkozón – amelyet a MASZSZ kezdeményezett – az alábbi témák kerültek napirendre:
- az érdemi szociális párbeszéd, a tripartit érdekegyeztetés leépítése, országos és ágazati szintű hiányosságai, megerősítése (a munka világának demokráciája, a kollektív érdekképviselet, érdekérvényesítés, sztrájkjog korlátozása, a munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzés rendszerének leépítése, működésképtelensége),
- a nemek közötti béregyenlőségről szóló 2014-es uniós bizottsági ajánlás megvalósításának elmulasztása,
- a munka törvénykönyve egyoldalú átalakítása,
- a sztrájktörvény jogkorlátozó szabályozása.
Kordás László felvetette, hogy az Európai Bizottság ezekre a kérdésekre a jövőben fordítson nagyobb figyelmet, és fontolja meg megfelelő mechanizmusok működtetését a munka világának folyamatos monitorozása, az EU irányelveinek és ajánlásainak érvényesülése érdekében. Úgy látja, célszerű lehet az uniós támogatásokat az alapvető demokratikus értékek, elvek érvényesüléséhez kötni.
Thyssen hangsúlyozta, hogy a szociális párbeszéd kiemelt téma a Juncker-bizottság programjában. Ezt bizonyítja – hangsúlyozta – hogy az elmúlt öt évben egy sor e területhez kapcsolódó uniós szabályozás elfogadása, mint a szociális jogok európai pillére stb. Ugyanakkor látni kell, hogy az uniós rendszer sok területen – a szubszidiaritás, a tagállamok autonómiája alapján – korlátozott lehetőségeket ad a Bizottságnak bizonyos munkavállalói jogok érvényesülésének kikényszerítésére.
A MASZSZ elnöke jelezte, hogy Magyarországon az érdemi szociális párbeszéd és partnerség ellenében ható kormányzati politikákkal szemben a nemzeti keretek között nincs vagy alig van lehetőség az érdemi fellépésre, mert a kormány nem tanúsít semmiféle fogadókészség. Ezért szerinte az unió részéről elengedhetetlen lenne a határozottabb közösségi fellépés, de akár szankcionálás is a munka világában tapasztalt anomáliák miatt.
A bizottság, látva egyes tagállamokban a szociális párbeszéddel, a demokratikus jogok érvényesülésével kapcsolatos gondokat, kezdeményezi, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a közösségi támogatásokhoz kössék a demokratikus alapelvek, értékek megvalósulását – emlékeztetett a biztos.
Kordás hasonlóképpen kérte, hogy a bizottság aktívan lépjen fel a nemek közötti béregyenlőség megvalósulása érdekében, a 2014-es ajánlás tagállami végrehajtására. A magyar szakszervezetek 2014 óta hiába kezdeményezik különböző fórumokon, köztük a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, hogy a kormány tegyen jogalkotási lépéseket az ajánlásban megfogalmazottak szerint a nők és a férfiak bérének összehasonlítása a bértárgyalásokon használható adatok közreadásával – ám semmi nem történt. Arra a felvetésre, hogy a bizottság komolyabban foglalkozzon a 2014-es ajánlás érvényesülésével, a biztos asszony pozitívan reagált.
A MASZSZ-nak a munka törvénykönyvének 2018-as módosításával, a „rabszolgatörvénnyel" kapcsolatos panaszáról Thyssen elmondta, hogy a bizottság megfelelő szolgálatai kérdéseket intéztek a magyar kormányhoz, és vizsgálják a módosítások uniós jognak való megfelelés. A szakszervezeti vezető tájékoztatást adott a törvényalkotás módjáról is, vagyis arról, hogy annak egyéni képviselői indítványként történt benyújtásával teljesen kikerülték az érintett érdekképviseletekkel, szociális partnerekkel egyébként kötelező konzultációkat. Thyssen jelezte, hogy külön figyelmet fordítanak ennek, vagyis a szociális párbeszéd megkerülésének.
Idézet az Európai Bizottság 2019-es Magyarországról szóló országjelentéséből:
„A szociális párbeszéd struktúrák és folyamatok nem kellő mértékben kifejlesztettek. A Nemzeti gazdasági és Szociális Tanács (NGTT) egy széles civil párbeszédtestület, a kormány részvétele nélkül és tanácsadó szerepe van. A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egy tripartit testület, a kormány által kiválasztott tagokkal. és nem átlátható módon működik. Csak szűk keretek közötti kompetenciával bír és az ott kötött megállapodásoknak nincs jogi kötőereje. Az ágazati párbeszéd bizottságok gyenge intézményi háttérrel rendelkeznek, ami rontja hatékonyságukat. Összességében, a jelenlegi felállás nem felel meg a szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonásának, amit a Szociális Jogok Európai Pillére tartalmaz. A szociális partnereknek továbbra is nagyon korlátozott a befolyása az országos döntéshozatalra."
Kiadó: MASZSZ
