Igazságosabb Európát a munkavállalóknak!

1. A 2019. május 23-26. között tartandó európai választások meghatározók lesznek a munkavállalók számára. Az új Európai Parlament Európát jobb hellyé teheti – vagy alááshatja a sok éven keresztül felépített európai együttműködést.

2. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) – amely 38 ország 90 szakszervezetének körülbelül 45 millió dolgozóját képviseli – hisz benne, hogy lehetséges a dolgozók számára az igazságosabb Európa megvalósítása, ami a demokrácián, a szociális igazságosságon, a minőségi munkahelyeken és a magasabb béreken alapul, s átmenetet biztosít az alacsony szénkibocsátású technológiákhoz és a digitális gazdasághoz. Ennek kellene képeznie egy új szociális szerződés alapját.

3. Az erősebb és szélesebb kőrű kollektív szerződések – tárgyalások a szakszervezetek és a munkaadók között – a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel minden EU-tagországban alapvető fontossággal bírnak az igazságosabb és demokratikusabb Európa eléréséhez.

4. Az ESZSZ felhívja az összes szakszervezeti tagot arra, hogy az európai választásokon menjen el szavazni, és azokra a pártokra, jelöltekre voksoljon, amelyek/akik támogatják szakszervezeti követeléseinket, s jobb jövőt ígérnek a nők és férfiak, a fiatalok és az idősebbek számára Európában.

A válság mély hegeket hagyott maga után 

5. A válság mély hegeket hagyott a munkavállalókon. Sok ember bére ma kevesebbet ér, mint egy évtizeddel ezelőtt. A közszolgáltatásokat visszavágták, ugyanakkor szűkítették az emberek jogait. A lassú gazdasági kilábalásnak és a csökkenő munkanélküliségnek még sok munkavállaló számára kell hasznot hoznia.

6. Érthető, hogy a dolgozó emberek kiábrándultak. A növekvő egyenlőtlenség, a biztonságos és jól fizető munkahelyek hiánya, a szabályozatlan globalizáció, a migrációval kapcsolatos igazságos és összehangolt uniós megközelítés hiánya és az éghajlatváltozás mind bizonytalanságot és félelmet keltettek. Az Európai Unió megszorítással és deregulációval reagált, ami a válságot csak fokozta a munkavállalók, a nyugdíjasok és a fiatalok számára. Ez elősegítette a nacionalista, Európa-ellenes és szélsőjobboldali erők erősödését.

Egy igazságosabb Európa a munkavállalók számára

7. A változás lehetséges. Európa a társadalmi előrelépés motorjává válhat. A nacionalizmus nem nyújt megoldást a jelenleg előttünk álló problémákra – sem a multinacionális vállalatok hatalmi monopóliumára és az adóelkerülésre, sem az alacsony bérekre és a szegénységre, az éghajlatváltozásra, sem a légszennyezésre vagy a terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU és a tagállamok együttesen elég erősek azonban ahhoz, hogy biztosítsák: mindannyian méltányos módon részesüljünk mindaztokból a javakból, amelyeket segítettünk létrehozni.

 8. Az ESZSZ határozottan biztatta az uniós vezetőket a politikák megváltoztatására, és már látunk némi javulást. Az erős szakszervezeti nyomás hatására az EU új beruházási tervet hozott létre, elfogadta az „Szociális Jogok Európai Pillérét”, új jogalkotási kezdeményezéseket terjesztett elő a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében, és némi előrelépést tett a fenntarthatóbb gazdaságpolitikák terén. Ezek fontos változások, azonban nem elegendők, és az EU-nak sokkal tovább kell lépnie egy új szociális szerződés irányába, ami tisztesebb és egyenlőbb társadalmat kínál valamennyi polgárnak, valóságos lehetőségekkel mindenki számára.

Demokrácia

9. A demokráciát a szélsőségesek veszélyeztetik az EU-n belül, határaink mentén és azokon túl. Az ESZSZ európai akcióra szólít, hogy megvédjük a demokráciát és a demokratikus alapelveket, a szakszervezeti jogokat és a nők jogait, a jog uralmának fenntartását, zéró tolerancia alkalmazását a gyűlöletbeszéd ellen – fokozva a demokratikus részvételt és megőrizve az emberek, szakszervezetek és a civil társadalom jogát, hogy fellépjenek a közös értékekért.

10. A demokráciának túl kell mennie a szavazás lehetőségén, magába kell foglalnia a valóságos részvételt a politikai döntésekben, s a demokratikus részvételt a társadalomban és a munkahelyeken. A nemzeti kormányoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy az EU-t rossz döntésekkel vádolják, amelyeket a kormányok kényszerítettek ki az unió demokratikus döntéshozatali folyamatain kívül.

11. A gazdasági és szociális demokrácia alapvető eszközei a megfelelő szociális párbeszéd és a hatékony kollektív alku, különösen ágazati szinten. Meg kell erősíteni a dolgozók tájékoztatási és konzultációs, valamint a munkahelyi változásokkal kapcsolatos részvételi jogait, ideértve az európai üzemi tanácsokat is.

12. Az EU-nak az be kell illesztenie az uniós szerződésbe egy Szociális Előrehaladási Protokollt, hogy a szociális jogok elsőbbséget kapjanak a gazdasági szabadságjogokkal szemben.

Minőségi munkahelyek és magasabb bérek

13. Európának új gazdaságpolitikára van szüksége, amely gyorsítja a növekedést – nem csak kevesek, hanem mindenki javára. Előre vivő és fenntartható gazdasági reformokat kell bevezetni, amelyek méltányosabbá és szociálisabbá teszik a szemeszter gazdaságpolitikáját, fellendítik a közösségi és magánbefektetéseket, továbbá olyan eszközöket hoznak létre, amelyek megvédik a dolgozókat a gazdaság válságaitól és megrázkódtatásaitól. Az EU költségvetésének, a pénzügyi uniónak és a gazdaságpolitika reformjainak biztosítania kell, hogy a társadalmi igazságosság kéz a kézben járjon a gazdasági versenyképességgel.

14. Méltányosabb és progresszív adórendszerre van szükség a vagyon újraelosztásához, a közszolgáltatások és a szociális védelem finanszírozásához, a globalizáció, a dekarbonizáció, valamint a digitalizáció keltette társadalmi problémák enyhítéséhez. Hatékony adórendszerekkel kell megelőzni az adózás kijátszást vagy elkerülését, a vállalatokat pedig megfelelően és egyenlően kell adóztatni.

15. Európában minden dolgozó ember fizetésemelést érdemel, hogy leküzdjük a bérszakadékokat, s hogy fenntartható fejlődést és versenyképességet teremtsünk. A társadalmi igazságosság érdekében a vagyon jobb elosztására és felfelé irányuló bérkonvergenciára, a növekvő egyenlőtlenség kezelésére van szükségünk. Elfogadhatatlan, hogy a dolgozók, akik létrehozzák a profitot, nem részesülnek abból, és különösen igaz ez az alacsonyabb béreket nyújtó, ezért tömeges agyelszívás sújtotta országokban, ami kiábrándulást szül az Európai Unióval szemben. Az azonos értékű munkát azonos módon kell megfizetni Európa-szerte, szektortól függetlenül, férfinak és nőnek egyaránt.

16. A megoldás a béremelésre és a magasabb szintű élet- és munkakörülményekre a kollektív alku: a munkáltatók és a szakszervezetek közötti tárgyalások az igazságos bérek és munkafeltételek érdekében, különösen ágazati szinten, minden ország valamennyi ágazatában. Ez megköveteli, hogy az uniós és tagállami jog fokozza a szociális partnerek kapacitását és erejét annak érdekében, hogy a kollektív szerződéseket megtárgyalják és érvényesítsék, s hogy lefedjenek valamennyi területet. 

Igazságos átmenete

17. Az alacsony szénkibocsátású társadalom és a digitális gazdaság párhuzamos átmenetét oly módon kell megvalósítani, hogy senkit ne hagyjunk leszakadni. Új uniós iparpolitikára van szükség az új munkahelyek és lehetőségek megteremtéséhez, s hogy biztosítva legyen: az EU verseny- és vállalati joga nem írja felül a munkavállalói, szociális és szakszervezeti jogokat. A munkahelyeken a több demokrácia ugyancsak segítené a társadalmilag igazságos változásokat.

18. Mindez igényli a változásokra való felkészülést, a foglalkoztatási zavarok és a szén helyettesítése, a digitalizáció, az automatizáció és a globalizációs átmenet által érintett dolgozók segítését. Beleszólást kell biztosítani a dolgozóknak abba, hogy a munkahelyek milyen módon változnak, és a munkahelyek veszélyeztetése esetén határozott támogatást kell kapniuk állami és magánforrásokból a szociális párbeszéden, a kollektív alkun és a megfelelő képzési politikákon keresztül.

19. Ez azt jelenti, hogy minden nem hagyományos formában, bizonytalan foglalkoztatásban lévő dolgozó, a haknigazdaságban (gig economy) és a hagyományos szektorokban dolgozók, ideértve az önfoglalkoztatókat, tisztes bérezést, a megfelelő szociális védelemhez való egyenlő hozzáférést, és a más dolgozókhoz hasonló azonos jogokat kell, hogy élvezzenek, csatlakozhassanak szakszervezethez és élhessenek a kollektív alku jogával.

Szociális igazságosság

20. Az EU-nak újra kell építenie szociális modelljét a „Szociális Jogok Európai Pillérének” teljes megvalósításával, uniós és nemzeti szinteken egyaránt. Ennek tartalmaznia kell a minőségi oktatáshoz, az életen át tartó tanuláshoz való, az egészséges és biztonságos munkahelyhez, a tisztességes munkakörülményekhez, bérekhez, a biztonságos foglalkoztatáshoz, a nemek közti egyenlőséghez, a munka és a magánélet kiegyensúlyozottságához és a jó minőségű közszolgáltatásokhoz való jogokat. Biztosítani kell a megfelelő szociális védelmi rendszerekhez, méltányos nyugdíjakhoz, lakhatáshoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést a hozzájárulás és juttatások egyenlőségének alapján. Ennek minden szinten a munkavállalók és szakszervezeteik részvételével kell történnie.

21. A migrációt úgy kell kezelni, hogy megvalósuljon az emberi jogok védelme, minden ember egyenlő bánásmódban részesüljön a munkahelyeken és a társadalomban, és megszűnjön a kizsákmányolás. Európa-szerte együtt kell dolgoznunk a bevándorlók integrációjáért és befogadásukért – mindenki hasznára. Igazságos mobilitást kell biztosítani minden uniós és harmadik országbeli munkavállaló számára, és a szociális dömping elleni harcnak prioritást kell élveznie.

22. Igazságosabbnak kell lenniük az EU kereskedelmi és globalizációs politikáinak, nagyobb hangsúlyt fektetve a szociális jogokra, nem csak a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálva. Az EU-nak támogatnia kell az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását Európában és világszerte – köztük a szegénység felszámolását, tisztességes munkát, az egyenlőtlenségek csökkentését, a nemek közötti egyenlőség biztosítását. Ezen céloknak minden uniós politika alapját kell képezniük nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

23. AZ EU-nak törekednie kell arra, hogy megerősítse a globális együttműködés iránti elkötelezettségét, beleértve a demokrácia fenntartását az ENSZ-ben és az ILO-ban, s a többi nemzetközi testületekben a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében.