A fiatal orvostanhallgatók több mint fele egyáltalán nem tervezi, hogy itthon gyógyítja a betegeket, a magyar állapotok miatt. A Visszhangnak orvosok is meséltek arról, miért volt életük egyik legjobb döntése, hogy elmentek, milyen 14 év után visszatérni a magyar rendszerbe, vagy épp mi az oka annak, hogy sokan nem merik itthagyni a hazai egészségügyet – írja a Népszava.

Magyarországon sosem fogják magukra hagyni az egyenruhásokat - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavatóján. Az emelkedettnek szánt beszéd azonban csak részben volt köszönőviszonyban a valósággal. (Például kérdés, mit lehet kezdeni a fenti alapállítással azok után, hogy Orbán Viktor 2011-ben deklarálta: senkit nem hagyunk az út szélén, majd a rezsim mégiscsak otthagyta a devizahitelesek zömét, a leszakadt térségekben élőket, illetve semmit nem tett a dolgozói szegénység terjedése ellen.) A Népszava cikke.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: az egészségügy és az oktatásügy felkészülve „várja” a második hullámot. Vajon a pedagógusok is így érzik ezt? Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökét kérdeztük. Az mfor.hu írása.

Ez az ITM kárpótlása a koronavírus miatt elmaradt iskolai kirándulásokért.

Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok. Az Eduline cikke.

 2020 első öt hónapjában 4,8 százalékkal több gyerek született és 5,8 százalékkal kevesebben haltak meg, mint a múlt év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. Ezt egy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosítás tartalmazza – írja a 24.hu.

A fővárosi önkormányzat egyenként 10 ezer forint támogatást ígér tízezer 14 év alatti budapesti gyerek táboroztatásához – olvasható a Népszavában.

 Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A mediapiac.hu írása.

A járványhelyzet alatt home office-ban dolgozók produktivitásában semmilyen visszaesést nem tapasztaltak a HR-esek – írja a HVG.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ