Miközben Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban újra arról beszélt, hogy el akarják érni a nettó egymillió forintos átlagbért, a Miniszterelnökség visszalépett a pénteki Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumtól (KÉF), amelyen a kormánytisztviselők, köztisztviselők jövedelmének emelése lett volna a fő téma.
A kabinet távolmaradása nemcsak azért ellentmondásos, mert például a kabinet Facebook-kampány épít arra, hogy „ Jól haladnak a tárgyalások a bérekről”, hanem azért is: a közszférában egyre nagyobb az elégedetlenség a fizetések miatt, amelyek űrtávolságban vannak az ígért egymilliótól.
„Jómagam egy életet dolgoztam le, alig három évem van, a 65 évre emelt nyugdíj korhatárig. Jelenlegi munkabérem nettó 313 ezer forint, azaz bruttó 470 ezer. Megyei szintű osztályomon, fiatal vezetőm szerint én keresek a legtöbbet. A Covid alatt és óta én egyetlen fizetésemelésről tudok, ami átlag 15 százalék volt.” Másvalaki úgy adott helyzetjelentést: „Kormányhivatalnok vagyok szakigazgatásban, hozzá előírt diplomával. Párom jelenleg gyesen van, kettőnk nettó keresete nettó 420 000 forint, egy 5 tagú családra. Lassan muszáj lesz felállni.” Volt, aki arról beszélt, hogy egyre többen már semmilyen béremelési ígéretnek nem hisznek: „Lassan nyugdíjba megyek, azt hittem a régi kollégáktól fogok búcsúzni, ehelyett fél év alatt a helyi kis létszámunk egyharmada felállt, máshol kamatoztatja tudását, nem ennyi fizetésért. Szerintem elindult a lavina, eddig bírták az emberek.”
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumra a kormány vélhetően egy olyan bérajánlattal jött volna, amely meg sem közelíti a szakszervezetek követelését, vagyis a keresetek megduplázását – reagált lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a Miniszterelnökség váratlan visszalépésére. Távolmaradását a kancellária azzal magyarázta, hogy szerinte a szakszervezeti oldal valójában nem akart érdemben egyeztetni. „Ha valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően" – írta a Miniszterelnökség arra utalva, hogy az MKKSZ sajtótájékoztatót hirdetett az ügyben péntekre.
Boros Péterné szerint ők olyannyira egyeztetni akartak, hogy a szakszervezeti oldal május 15-étől öt alkalommal kezdeményezett tárgyalást. Kijelentette: „A tárgyalóasztaltól nem mi álltunk fel, hanem nem engedtek leülni.” Az MKKSZ elnöke a pénteki sajtótájékoztatón beszélt arról is: ha kell, nyomásgyakorlással érik el a bérek duplázását. Bejelentette, egy közszolgálati konzultáció keretében kérdezik meg a közszolgálati dolgozókat arról, egyetértenek-e a céllal, és milyen közös akciót támogatnak.
Boros Péterné lapunknak megjegyezte: árulkodó, hogy az Orbán-kormány azon a napon mondja le az egyik legnagyobb megélhetési gonddal küzdő ágazat bértárgyalását, amikor Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszél: „lesz itt szerintem egy 1 millió forintos átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhány évben, egy többéves bérmegállapodási program keretében".
Mintegy 620 ezren dolgoznak a közszférában, önkormányzati köztisztviselők, kormányzati tisztviselők, katasztrófavédelmi dolgozók, a szociális ágazat munkavállalói, akadémiai diplomások, bírósági-, ügyészségi-, oktatást segítő munkakörökben tevékenykedők, rendőrségi-, egészségügyi kisegítő munkakörökben alkalmazottak, védőnők, vízügyesek. Többségük 220.000-300.000 forintot keres. Minimálbérért, azaz nettó 177.400 forintért az alkalmazottak 20 százaléka dolgozik, garantált bérminimumot, vagyis nettó 216.800 forintot 37 ezren kapnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 692 ezer forint volt ebben az ágazatban. Csakhogy Boros Péterné szerint ennél rosszabb a helyzet, s azzal árnyalta a képet: a kereseti átlagot növeli az a 150 ezer forint, amit ruhapénzként kapnak a kormányablakban ülők, csakhogy ezt az összeget nem lehet élelemre, rezsire költeni.
Forrás: Népszava
