Sajtóhírek szerint a kormány drasztikusan átalakítaná a felsőoktatás rendszerét: megszűnne az állami fenntartás, piaci alapokra helyeznék az egyetemek működését. A felsőoktatás privatizációja önmagában nem ördögtől való gondolat;  hatékonyabbá válna az egyetemek gazdálkodása, az oktatók versenyképesebb fizetéshez jutnának, a hallgatók pedig jobb és olcsóbb képzést kapnának. Ha azonban ezt úgy hajtják végre, ahogy az elmúlt évek kormány intézkedései alapján sejteni lehet, akkor csökkenni fog a hallgatók száma és még nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatásba. Az Abcúg cikke.

Mennek, akik megtehetik, mert az állami iskolákban az adminisztráció körül forog minden a gyerekek helyett. De még így sem sikerül mindig pontosan bért utalni.

 Az utóbbi években a kormány különösen nagy figyelmet fordított gyermekvállalás ösztönzésére, Orbán Viktor például kimondottan „demográfiai központú” kormányzást ígért a mostani ciklusra. Ezen a téren valamelyest javult is a helyzet, ám amennyiben a várható élettartamot és a halálozási statisztikákat nézzük, Magyarország kilátástalanul bolyong a sereghajtók között – márpedig a demográfiai fordulathoz nemcsak több gyerekre, hanem hosszabb és egészségesebb életre is szükség lenne. De miért él egy magyar átlagosan 8 évvel kevesebbet, mint egy nyugat-európai? A zoom.hu cikke.

Megelégelték a vasutasok a bántalmazásokat, ezért a Vasutasok Szakszervezete a Büntető törvénykönyv szigorítását kezdeményezte az Igazságügyi Minisztériumnál - közölte a szakszervezet a Privátbankár.hu-val.

Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog – írja a g7.24.hu.

Ha lehet, még jobban elmérgesedett a Handó Tünde és az őt ellenőrizni hivatott tanács közti harc. Az OBH-elnök emberei megakadályozták, hogy új tagokat válasszanak a Országos Bírói Tanácsba, majd minden jogi alap nélkül lemondásra szólították fel a testületet – írja a Népszava.

A cégvezetők úgy gondolják, hogy a legtöbb esetben egy fizetésemeléssel meg lehet tartani a legfontosabb alkalmazottakat, azonban egy friss tanulmány arra mutat rá, hogy nem mindig a pénz az első – írja az Origo.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban. Jelenleg azonban olyan kihívások állnak előttük, mint a termelékenység növelése, a munkaerőigény kezelése és a versenyképesség javítása – írja a kamaraonline.hu.

Hetek óta idegesség és szorongás tölti ki az államigazgatásban dolgozók napjait. Úgy tudjuk, 9-10 ezren veszíthetik el munkájukat. A minisztériumokban és a kormányzati háttérintézményekben javában folyik a 20, vagy helyenként akár 40 százalékos létszámleépítés előkészítése. Napok kérdése, és kiderül, kit tesznek lapátra és ki maradhat állami alkalmazásában – írja a 24.hu.

A mentődolgozók gyermekeinek szervezett „Mentős Manók Megőrzője” díjat nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2018-as „Családbarát Munkahely” pályázatán - közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az OrientPress Hírügynökséggel.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ