Sehol sem fenékig tejfel, de merünk váltani, és többnyire sikeresnek is értékeljük, ha megtesszük: állandóság és változások az elmúlt 15 évben.

Már csak tíz napig maradnak jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra azok, akiknek idén október végén járt le a diákigazolványuk és nem tanulnak vagy dolgoznak.

 Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja a túlórák számának törvényi emelését, a szakszervezetek azonban elutasítják. Arról beszélnek, hogy romolhat a dolgozók egészségi állapota.

Nem hátrál meg a kormány és a Fidesz a rabszolgatörvény kapcsán: januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie. Csak apróbb szépészeti beavatkozásokat hajtanak végre a rabszolgatörvényen, az igazán fajsúlyos kérdésekben nem nyújt be a kormánypárt módosító indítványokat a javaslathoz – írja a Népszava.

A fogyatékkal élők önálló életét, boldogulását kell segíteni, ezzel – képességeiknek megfelelően – visszavezetve őket a munkaerőpiacra – hívta fel a figyelmet Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn, a fogyatékos emberek világnapján.

„Érthetetlen, hogy akkor, amikor mind a hatalomgyakorlók, mind a szakma, mind a szülők egyetértenek abban, hogy a tanulók túlterheltek, miért „szívatják” őket, és persze ezzel együtt azokat a családokat, amelyek megoldanák, hogy együtt legyenek ezeken a hétvégéken is” – írja Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – olvasható az eduline.hu-n.

Hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ült Kósa Lajos a szakszervezetekkel, aki egyéni képviselői indítványként nyújtotta be másfél héttel ezelőtt a „rabszolgatörvényként” elhíresült javaslatot, amely ellen az érdekképviseletek az első pillanattól egyhangúan tiltakozásba kezdtek. Az egyeztetések végén a fideszes képviselő sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, milyen módosításokkal kerül a parlamenti bizottság elé a munka törvénykönyvét módosító javaslat – írja a Mérce.

Nem rég a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) képviselőit két szaktárca illetékesei is tárgyalóasztalhoz hívták, ahol szóba került a két éve eltörölt vasárnapi boltzár újra bevezetése. A Vasárnapi Hírek elemzésében arról ír, hogy az ötlet bedobásával tesztelik a magyar közvéleményt. A felmérések szerint egyelőre az emberek nem kérnek a zárlatból.

A legnagyobb, karácsonyi bevásárlási szezonban mondhatnak fel árufeltöltők a Tescónál, válaszul az áruházlánc őket érintő drasztikus átszervezési intézkedésére – értesült a Magyar Idők. Az éves bértárgyalások ma kezdődnek a cég és a szakszervezetek között, amelyek 15 százalékos emelést kérnek jövőre, és ebből jottányit sem engednek a dolgozók bizonytalan jövőképe miatt.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ