Vannak olyan európai országok, ahol 16-17 ünnepnap van egy évben. Nálunk 11, amivel az európai mezőny második felében helyezkedünk el. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója azt mondta az InfoRádióban, 2021-ben egy munkanapra 217,5 milliárd forintnyi GDP-termelés jutott, valamint arról is beszélt, hogy bizonyos szektorok még jól is járnak az ünnepnapokkal.

Januárban várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme – mondta a miniszterelnök a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón. Orbán Viktor kifejtette, a kormány azt tervezi, hogy megindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint körülre emelkedhet három év múlva. Ehhez azonban szerinte kell még Brüsszel együttműködése. A pedagógus szakszervezetek üdvözlik a bejelentést, ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy a 32 százalékos emelés még mindig nem fogja elérni a diplomás átlagkeresetek 72 százalékát sem. Az ATV Híradó riportja. 

„Megkaptuk a nagy hírt a tárgyalás közepette, hogy 32,2 százalékos bértömeg-növekedés lesz. Senki sem ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére ekkora mértékben növekedik”, mondta el Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) tartott csütörtök délutáni tájékoztatón.

Jelenleg nagyjából 8–10 ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon – mondta a HR Portálnak a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke, Rowena Paragas. Az is kiderült, hogy Európában nagyjából 100 ezer filippínó munkavállaló dolgozik, elsősorban az egészségügyben, a gyártásban, a vendéglátásban és a logisztikában. És óriási verseny van nemzetközi szinten a filippínó munkavállalókért - írja a 24.hu.

Magyarország egyelőre még távolodik a jóléti államtól, ami annak is eredménye, hogy az utóbbi évtizedben a kormány leépítette a munkavállalói és a szakszervezeti jogokat. Egyebek között ezt emelte ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MSZP székházában tartott „Európai szocialisták egy jobb életért – A munkavállalók ereje” című konferencián. Zlati Róbert beszélt a munkavállalók helyzetéről, az erős szakszervezetek esélyeiről és a bérek felzárkóztatásáról is.

A karácsonyi ünnepekre való nyugodt, békés odafigyelés érdekében a SPAR Magyarország december 24-én az INTERSPAR-okat és egyes bevásárlóközpontokban lévő SPAR és City SPAR szupermarketeket kivéve zárva tartja saját üzemeltetésű üzleteinek jelentős részét.

Alkotmányba rögzítette a kedd esti parlamenti szavazás, hogy a haza védelme nemzeti ügy. A távirati iroda tudósítása szerint a honvédséggel függ össze az a jövő év júliusától hatályos rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak.

Jelen kétrészes sorozat első részében a munkavállalói felmondás általános szabályait tekintettük át. A sorozat második részében megvizsgálom, hogy egy munkavállalónak mikor van lehetősége a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszűntetni.

Elfogadhatatlannak tartja, ezért nem írta alá a Magyar Szakszervezeti Szövetség a jövő évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum megállapodást. Ennek pontos hátteréről beszélt Zlati Róbert elnök, aki az economx.hu legújabb podcastjában újabb részleteket árult el a tárgyalásokról, többek között azt, hogy bár elégedetlenek a végeredménnyel, de sokáig a végül kialkudott emelés is lehetetlennek látszott.

„Magyarországon a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőivel folytatott szociális párbeszéd továbbra is a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban, és az utóbbi időben tovább romlott” – válaszolta az Economx kérdésére Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa. Az uniós biztos arra is válaszolt, hogy milyen egyéb gyengeségeket kell leküzdenie hazánknak a munkaerőpiacon.