Kevés a fizetés, nincs elég védőnő az országban - erről beszélt a Független Egészségügyi Szakszervezet egyik védőnői alapszervezetének vezetője a Népszavának. A csaknem 5 ezer körzetből 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. A DK a belügyminisztert teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Belügyminisztérium Híradónk megkeresésére pontatlannak nevezte az adatokat, és azt is közölte: az idén júliusi 18 százalékos béremelés után jövő márciusban tovább nő a védőnők fizetése.

A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.

 A minimálbérről és garantált bérminimumról szóló friss megállapodás nem csak az ezeket keresőkre lesz hatással, akár kétmillió állampolgárt is érinthet. Az infostaer.hu cikke.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem támogatja a benyújtott törvénymódosító javaslatot ebben a formájában, ezért kéri annak sürgős átgondolását.

A munkavállalói jogok durva megsértésének, történelmi visszalépésnek és nem utolsó sorban életveszélyesnek is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb törvénymódosító tervezetet, amellyel eltörölné a kormány a munkahelyi kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot. A MASZSZ felszólítja a döntéshozókat: tegyenek le az ismét előzetes egyeztetés nélkül született változtatási tervről, mert a törvényi lazítással munkavállalók százezreinek az egészségét, esetenként az életét kockáztatják.

A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget. A Népszava írása.

Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat - írja a Népszava.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnap közzétette, hogy a státusztörvény miatt hány pedagógus, illetve nem pedagógusként dolgozó munkatárs hagyta ott a munkakörét nyár óta. A kormány szerint a pedagógusok mindössze 1 százaléka döntött a pályaelhagyás mellett a státusztörvény miatt, ám a számuk valójában magasabb. A PDSZ adatait továbbgörgetve kiszámoltuk, hogy a közoktatásban dolgozók hány százaléka hagyta ott a munkahelyét a nyáron megszavazott életpályatörvény miatt - írja az mfor.hu.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből kiderült, hogy január óta 2015 iskolai dolgozó távozott a hazai iskolarendszerből.

A héten már a kormánypárti médiában is megjelent, hogy az egyes években hatályos minimálbérek meghatározásában szerepet játszó Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fórumán (VKF) lassan kikristályosodik a hosszú ideje formálódó megállapodás. Ennek értelmében a minimálbér várhatóan 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedhet, ráadásul az inflációs környezet miatt már decembertől. A Mérce cikke.