„Az elmúlt 30 évben a magyarok nem tudták, mire jó a szakszervezet. Ez érthető is, hiszen a pártállamban a szakszervezet nem volt más, mint a kommunista párt gumipecsétje. Nem csoda, ha a rendszerváltás után az embereknek fogalmuk sem volt, mire jók a kapitalizmusban a szakszervezetek. Ennek következménye volt a szakszervezetek 30 évig tartó szereptévesztése, amelyet egyes szakszervezeti vezetők végtelen romlottsága és korruptsága is súlyosbított” – ezt Pogátsa Zoltán szociológus, az Új Egyenlőség alapítója mondta a Heteknek adott interjújában.

Felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának 91 csoportvezetője Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a kormányfőtől, „szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül” – írja a Mérce.

Az oktatással, felsőoktatással kapcsolatban alulbeszélt téma, hogy a hallgatóknak a tanulmányaik, kurzusaik mellett milyen, sokszor értelmetlenül bonyolult adminisztratív akadályokat kell leküzdeniük, nem is feltétlenül az egyetemen belül. Az szinte már közhely, hogy – az egyébként is megkérdőjelezhető közbeszerzéseken nyertes SDA Informatikai Kft. által tulajdonolt – Neptun nevű online tanulmányi rendszer, ahol a hallgatók olyan ügyeket intézhetnek mint a tárgyfelvétel, különböző kérvények leadása, vizsgákra jelentkezés, tanulmányaik során felmerült költségek (pl. diákigazolvány díja) kifizetése, nem hiánytalanul működik. Sokszor van leállás, karbantartás az oldalon, a hallgatók életében elő-előfordul, hogy a tanulmányi előadójukhoz kell fordulniuk, mert a Neptun „nem enged”, nem kínál fel olyan opciókat, melyre a hallgatónak elvileg szüksége lenne. A Mérce cikke.

Már most lehet hekksütőnek és londinernek jelentkezni a balatoni szezonra - a helyi szállodák és éttermek a szezon előtt négy hónappal igyekeznek feltölteni a létszámot. Nincsenek könnyű helyzetben: kevés a dolgozó, mert sokan mennek külföldre. Itthon ugyanis átlagosan 200 ezer forintot keresnek a vendéglátóiparban dolgozók, de Ausztriában ennek akár a háromszorosát is hazavihetik.

Nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány ma Magyarországon. Nem csoda, hogy sok cég a külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást: három év alatt megháromszorozódott a külföldi dolgozók száma. Legtöbbjüket nem meglepő módon olyan munkakörökben alkalmazzák, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis leginkább betanított vagy szakmunkát végeznek. A Pénzcentrum utánajárt, hány külföldi munkavállaló dolgozik ma az országban és milyen területeken foglalkoztatják őket.

A Helios Világítástechnikai Kft. január 18-án bejelentette alkalmazottainak, hogy befejezik a termelést – írja válaszlevelében a cég, miután a kft. további sorsa felől érdeklődött a nyugat.hu. Hozzáteszik, hogy minden segítséget megadnak alkalmazottaiknak, ennek köszönhetően 60 fő már el is helyezkedett, és további tárgyalásokat folytatnak.

Az MTA-t köztestületté alakítják, talán kap egy székházat és valamennyi vagyont meghagynak neki, de teljesen leválasztják róla a kutatóhálózatot. Egy kutató szerint néhány intézetet szétosztogatnak, néhány más intézményhez csatolnak, egy részüket pedig megszüntetik.

Öt hónappal ezelőtt, szeptember elején jelentették be, hogy jelentősen átalakítják a magyar közgazdászképzést meghatározó Budapesti Corvinus Egyetemet. Júliustól egy alapítvány veszi át a fenntartását az államtól azzal a céllal, hogy a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön – olvasható a g7.hu cikkében.

Folyamatos változásban vannak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, és az oktatásnak lépést kell tartania ezzel – hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen az innovációs tárca képviselőitől.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, György László példaként említette, hogy a problémamegoldás képessége, a csoportban való munka, továbbá a logikus rendszerben való gondolkodás képessége kiemelt fontosságúvá vált.  Közölte, a 21. század legnagyobb kihívása a technológia változása, amely a szakképzést, a felnőttképzést is érinti, ezért is alakítják át ezek rendszerét.

A BKV-nál már javul a helyzet. A közlekedési szektorban országosan hiányszakmának számít a képzett járművezető – írja az iho.hu.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ