Alkotmányba rögzítette a kedd esti parlamenti szavazás, hogy a haza védelme nemzeti ügy. A távirati iroda tudósítása szerint a honvédséggel függ össze az a jövő év júliusától hatályos rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatóak.

Jelen kétrészes sorozat első részében a munkavállalói felmondás általános szabályait tekintettük át. A sorozat második részében megvizsgálom, hogy egy munkavállalónak mikor van lehetősége a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszűntetni.

Elfogadhatatlannak tartja, ezért nem írta alá a Magyar Szakszervezeti Szövetség a jövő évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum megállapodást. Ennek pontos hátteréről beszélt Zlati Róbert elnök, aki az economx.hu legújabb podcastjában újabb részleteket árult el a tárgyalásokról, többek között azt, hogy bár elégedetlenek a végeredménnyel, de sokáig a végül kialkudott emelés is lehetetlennek látszott.

„Magyarországon a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőivel folytatott szociális párbeszéd továbbra is a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban, és az utóbbi időben tovább romlott” – válaszolta az Economx kérdésére Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa. Az uniós biztos arra is válaszolt, hogy milyen egyéb gyengeségeket kell leküzdenie hazánknak a munkaerőpiacon.

Összefogva igyekeznek küzdeni a szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek a kormány intézkedése ellen, amely alapján jövő januártól a tagdíjakat a tagok nem tudják majd úgy fizetni, hogy a munkáltatót bízzák meg a bérükből történő utalással, hanem maguknak kell erről gondoskodni. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) közleményéből kiderül, hogy az érintett érdekvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a szakszervezeti tagok egy része nem vállalja, vagy nem tudja az átutalási megbízást elindítani bankjánál, ezért félő, hogy a csökkenő taglétszám miatt veszélybe kerül az érdekvédelem, illetve a szervezet működése. Azért is különösen fontos ez szerintük, mert az érdekvédelmi szervezetek nemcsak tagjaik, de minden dolgozó érdekeit képviselik.

Béremelést jelentett be az egészségügyi dolgozóknak Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint jövőre az orvosbérek 37 százalékát fogják keresni a szakápolók. A Független Egészségügyi Szakszervezet örül az emelésnek, ugyanakkor szerintük nagyobbra lenne szükség a jelenlegi inflációs környezetben. A DK szerint évekkel ezelőtt kellett volna az emelést meglépnie a kormánynak. Az ATV Híradó riportja. 

Több száz megkeresést kapott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan, a státusztörvény miatt felmondott pedagógusoktól, akiknek mindössze egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ, sok esetben több mint harminc év munkaviszony után is – tudtuk meg a PDSZ ügyvivőjétől.

A koalíciós szabadsághoz és a szabad szervezkedéshez kapcsolódó szakszervezeti jogokat a nemzetközi (munka)jog is biztosítja. Így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei, az 1950-ben az Európa Tanács által aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európa Tanács keretében 1961-ben elfogadott Európai Szociális Karta és végső soron az Európai Unió joga is. A nemzetközi és európai szintű szabályozás elsődleges célja, hogy a nemzetállami munkaügyi kapcsolatok szabályozása és a struktúra kialakításának egyes elemei közel azonos alapokon nyugodjanak a szervezkedési szabadság jogának elismerésével. Ezt a jogot, illetve a kollektív alkuhoz való jogot a nemzetközi és európai normák alapvető emberi jogként deklarálják. A szakszervezeti jogok mindezen sajátosságok mellett nem képeznek egy zárt, taxatív, pontosan körülhatárolható rendszert, ráadásul az azonos elnevezéssel bíró jogok tartalma és hatása is eltérő lehet, sőt, még egy adott országon belül a különböző területeken legalizált jogok sem azonosak. Magyarországon a versenyszféra, a köztulajdonban működő munkáltatók vagy éppen a „klasszikus” közszféra kollektív munkajogi szabályozása is élesen elkülönül.

Rendkívüli ülést tartottak, miután felkerült a dokumentum a parlament honlapjára. Úgy tűnik, a HOSZ-nál nem sejtették, mire készül a kormányzat - írja a Népszava.

Karácsony Szilárd Érdekérvényesítés című új könyvének bemutatója 2023. december 8-án 10:30-12:00 között lesz a Benczúr Hotelben. A kötetet Gosztonyi Gábor, a SZEF szervezésért felelős alelnöke, Szatmári Lajos, a SZEF oktatásért és kommunikációért felelős alelnöke valamint Éber Márk Áron, az ELTE TáTk docense prezentálja. A könyv megjelenését a Szakszervezetek együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatta.