Régóta tervezett bezárási hullám söpörhet végig az önkormányzati választások után a falusi kispostákon. Mintegy 300 postai hivatalra kerülhet lakat – írja a napi.hu.

Közel 15 munkanappal többet dolgoznak évente a kelet-közép-európai tagállamok teljes munkaidős alkalmazottai Nyugat-Európához képest. Míg a nyugati tagállamokban a kollektív megállapodások hatására akár egyénenként is eltérhet a munkaidő, addig térségünkben mereven tartja magát a törvényileg szabályozott, napi nyolcórás, átlagosan heti negyvenórás munkarend. Nagy az unióban a különbség: a franciák egy hónappal dolgoznak kevesebbet évente az észteknél. A magyarok a régió­hoz képest kevesebbet, a nyugati alkalmazottaknál viszont többet dolgoznak – írja a Magyar Nemzet.

Törvénytelen helyzetbe kényszeríti az óvodapedagógus-hiány azokat az intézményeket, ahol nem tudják biztosítani, hogy az előírtak szerint két óvónő dolgozzon egy-egy csoporttal. Így sok gyerekkel az óvodában délután csak pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, akik ugyan kiválóan vigyáznak a gyerekekre, de fejlesztő munkát nem végeznek velük. Az egyedül maradó pedagógusra ráadásul óriási teher hárul, ha egyedül kell végeznie a hagyományosan párban ellátott feladatokat. Vannak intézmények, ahol a helyettesítéssel eltöltött túlórák nem számítanak túlórának. Szakmai szervezetek attól tartanak, a kialakult helyzetnek az lesz a vége, hogy legalizálják: délutánra legyen elég középfokú végzettségű szakember az óvodások mellé. Az Abcúg cikke.

Magyarországon a legkisebb a digitális átalakulásra felkészült vállalatok aránya, ugyanakkor a magyar vállalatok a közeli jövőben jóval több digitálisan képzett munkaerőt igényelnek majd, mint a közép-európai cégek – derül ki az IDC és a Microsoft közös kutatásából. A kutatás szerint a legtöbben a versenyképesség javulását és növekvő hatékonyságot várják az informatikai írástudás javulásától. Szinte minden munkakörben és minden iparágban szükség lesz legalább alapfokú digitális tudásra már a közeli jövőben.

Szemmel láthatóan elharapódzott a munkaerőhiány a Magyar Postánál: egyre több olyan hír kerül napvilágra, hogy dolgozók hiányában akadozik a postai küldemények kézbesítése. A HelloVidék megnézte, mennyi embert keres pontosan az állami vállalat, milyen szabad pozíciók vannak, mivel csábítják magukhoz a munkavállalókat, illetve hogy melyik területet és régiót sújtja leginkább a munkaerőhiány.

A tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is vándorlási nyereségre számíthat 2051-ig, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát – írja Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében.

Olykor ketten végzik el három munkáját, és ha más nincs, akkor az olcsóbb fonállal varrnak – így magyarázza a Népszavában Balatincz Péter, az ajkai kórház traumatológus főorvosa, a Magyar Orvosi Kamara Veszprém megyei választó kerületi elnöke, hogy miért nem omlott még össze látványosan a baleseti ellátás.

Egy friss felmérés szerint a kérdezettek 42 százaléka úgy érzi, jelentősen romlott a kormányhivatalok munkája a tavaszi elbocsájtások óta – tudta meg a Népszava.

Középiskolai tanári teendői mellett jutott ideje teljes állásban, havi félmillióért a kerettantervek kidolgozására is – írja a Népszava.

A Demokratikus Koalíció (DK) nem hagyja, hogy államosítsák az önkormányzatok közlekedési vállalatait – jelentette ki egy csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón Nemes Gábor, a XVI. kerület ellenzéki polgármesterjelöltje.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ