Világszerte kihívást okoz a megfelelő munkavállalók felvétele és megtartása a vállalatoknak, ami veszélyezteti a napi működésüket - derül ki az EY felméréséből (EY Growth Barometer). A 21 országból 2766 felsővezető megkérdezésén alapuló kutatás válaszadói szerint cégük növekedése nagymértékben függ attól, hogyan teljesítenek a munkaerőpiacon. A tanácsadócég munkatársai egy szakmai konferencián arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb hazai társaság szervezeti kultúrájának és HR funkciójának is meg kell változnia annak érdekében, hogy biztosítani tudják eredményességüket rövid és hosszú távon – írja a Profitline.hu.

Az Európai Bizottságnak a magyar foglalkoztatáspolitikát is áttekintő, 2017-ről készült országjelentése amellett, hogy elismerőn szólt a munkaerőpiaci indikátorok javulásáról, egyértelműen kritikusan írt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásával kapcsolatos, nagyon is létező visszásságokról, amelyeket a KSH számai is alátámasztottak – olvasható  a Privátbankár cikkében.

 Körülbelül ezren várakoztak ma délután a Fővám téren, hogy az oktatás szabadságáért tüntessenek. A viszonylag vegyes (fiatalokból és idősekből is álló) demonstrálók a hideg és a szitáló eső ellenére is türelmesen kivárták az egy órás csúszást, amennyivel később kezdődött az rendezvény – írja a Mérce.

 A magyar szakképzésre az elmúlt kilenc évben két személy nyomta rá markánsan a bélyegét: Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kettejük közös műve az a 2010 őszén született megállapodás, amelynek következményeként bevezették az úgynevezett duális képzést, három évre csökkentették a szakképzés időtartamát, továbbá a harmadára vágták a közismereti órák arányát az oktatásban. Ez utóbbit az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb iskolatípusban, az érettségit adó szakközépiskolában is csökkentették – ennek következtében lebutították az ott folyó közismereti képzést. A csökkentéssel új név is járt: immár szakgimnáziumnak hívják, a szakiskolát pedig átkeresztelték szakközépiskolának. Szakemberek szerint azonban ezek az elnevezések csak arra szolgáltak, hogy megtévesszék a szülőket. Mindezt a kormány tetézte azzal, hogy 2012 szeptemberétől 16 évre csökkentette a tankötelezettséget. Emiatt jelentősen nőtt a lemorzsolódás, számos fiatal választja a közmunkát a tanulás helyett – írja a 168 óra.

Kiakadtak a szakszervezetek a 400 óra túlóra ötletén. A MaSzSz szerint ha átmegy a javaslat, akkor egyre többet kell majd táppénzre költeni. Kordás László tudni akarja, hogy ki áll az ötlet mögött.

A magyar lakosság közel harmadának nem elérhető az oktatási vagy az egészségügyi választás lehetősége - derül ki a Társadalmi Riport 2018 című kiadványból, amelyről Kolosi Tamás, a Tárki elnöke és Tóth István György vezérigazgató beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

 Nem akarnak még többet túlórázni a közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők, ezért határozottan tiltakoznak a munka törvénykönyve (Mt.) tervezett módosítása, egyebek mellett a 400 túlóra bevezetése ellen. A Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra. A Közúti Közlekedési Szakszervezet tiltakozik a változtatás ellen - olvasható a KKSZ közleményében.

Az utcán élőkre szabott, speciális közmunkaprogramokat dolgozna ki a kormány, mert először ilyen „védett” munkahelyen kell felkészíteni őket arra, hogy később helyt álljanak a munkaerőpiacon – derül ki a birtokunkba jutott előterjesztésből. Képeznék is a hajléktalanokat, felkészítenék őket „a személyes higiéniára és a közösségi együttélésre”, és minden melegedőben lenne számítógép és internet, hogy munkát kereshessenek. A szükséges pénz a finanszírozásra állítólag megvan – kérdés, mi valósul meg mindebből – írja a HVG.

Információink szerint a város területén működő ipari park egyik cégénél üzemi baleset történt szerdán este, amelyben a gyár egyik dolgozója életét vesztette.

 Nyolc éven belül ötödszörre írja át az Orbán-kormány a köztisztviselők életét alapjaiban befolyásoló szabályokat – írja a Népszava.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ