A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.

A kollektív munkajog alanyai, úgymint a szakszervezet és az üzemi tanács a munkajog szabályai szerint speciális jogosultságokkal vannak felruházva annak érdekében, hogy a munkavállalók közösségeinek érdekképviseletét, a munkáltatói döntéshozatalban való részvételét biztosítsák. Ezek közül a legfontosabbak: a szakszervezet – megfelelő reprezentativitás esetén – kollektív szerződést köthet, sztrájkot szervezhet, az üzemi tanácsnak meghatározott kérdésekben együttdöntési joga van. Emellett mindkét szervet kiterjedt információs és konzultációs jogok illetik meg. E jogok sérelme esetén a szakszervezet és az üzemi tanács bírósághoz is fordulhat, sőt a szakszervezet meghatározott feltételek mellett a munkavállalók jogai, érdekei védelmében is felléphet bíróság előtt munkaügyi peres vagy nemperes eljárásokban. Cikksorozatunkban feltérképezzük, miképpen jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi bírósági eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.

Az előző részben arról volt szó, milyen szabályok szerint válhat féllé tehát a szakszervezet és az üzemi tanács bírósági perben vagy nemperes eljárásokban. Most a szakszervezet képviseleti jogával kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.

Munkaügyi perben nincs kötelező jogi képviselet

Habár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) főszabály szerint a törvényszék előtti elsőfokú eljárásban kötelezővé teszi a jogi képviseletet, a szintén törvényszék előtt zajló elsőfokú munkaügyi peres eljárásban ez alól kivételt enged. Ennek nyilvánvaló oka, hogy azoknak a (volt) munkavállalóknak is tényleges lehetőségük legyen bírósághoz fordulni, akik az ügyvédi képviseletet anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak. Ilyenkor alkalmazni kell a Pp. ama fejezetét is, amely a járásbíróságok előtt jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális eljárási szabályokat (könnyítéseket) tartalmazzák. Ezek lényege, hogy a keresetlevél tartalma az általános szabályokhoz képest némileg redukáltabb, a bíróság közrehatási, tájékoztatási kötelezettsége kiterjedtebb, nagyobb teret kap a szóbeliség elve stb. Ezek tehát a személyesen eljáró fél számára munkaügyi perben is irányadók.

Munkaügyi perben az ítélőtábla előtt zajló másodfokú eljárásban sem kötelező a jogi képviselet, továbbá perújítási eljárás esetén sem. Ha azonban a jogerős határozattal szemben a fél a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel, neki már jogi képviselőt kell meghatalmaznia. Nem irányadó ez azonban az ellenfelére: ha ő jogi képviselő nélkül járt el, akkor a Kúria előtt is személyesen pereskedhet.

Lehetőség van tehát a munkaügyi perben is személyesen, jogi képviseleti támogatás nélkül eljárni. Továbbá igaz az is, hogy a bíróságnak a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatnia kell az eljárási jogairól és kötelezettségeiről (valamint egyes esetekben anyagi jogi kérdésekről is). Azonban a megfelelő pertaktika, az anyagi jogi hivatkozások felépítése adott esetben komolyabb jogi szaktudást igényel, ezért mindenkinek alaposan meg kell fontolnia, hatékony és sikeres lehet-e az önálló pereskedés. Munkaügyi perekben a munkavállalónak rendelkezésére áll egy további lehetőség, amely segítséget nyújthat a per szakszerű megtervezésében és vitelében: a szakszervezeti képviselet.

A szakszervezet perképviseleti joga

A munka törvénykönyve (Mt.) a szakszervezet kétféle képviseleti jogát rögzíti.

• Az általános képviseleti jogánál fogva a szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselni.
• Ezenkívül a szakszervezetnek eljárási képviseleti joga is van: jogi lehetősége van a tagját gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

Míg a szakszervezet a fenti, általános (érdek-)képviseleti jogát a tagjai meghatalmazása nélkül, saját jogán is gyakorolhatja, az eljárási képviseleti jog minden esetben a tag meghatalmazásához kötött. A szakszervezetnek meghatalmazás nélkül gyakorolt képviselői joga ugyanis sértené a munkavállaló rendelkezési jogát, ami szerves része az emberi méltósághoz való jognak [BH1997. 215.]. Ennek megfelelő elvi megállapítást tett az Alkotmánybíróság egy korai, jelentős döntésében [8/1990. (IV. 23.) AB határozat].

A szakszervezeti képviselet komoly támogatást jelenthet a jogi képviselő nélkül eljáró munkavállalónak, különösen, ha a szakszervezet jogászi háttérrel is rendelkezik, hiszen ekkor a per felépítéséhez szükséges munkajogi tudás, a konkrét munkáltatónál az ott képviselettel rendelkező szakszervezet által felhalmozott munkaügyi információk, az esetleges kollektív szerződéssel kapcsolatos ismeretek és alkalmazási tapasztalatok is a képviselt munkavállaló segítségére lehetnek.

A munka törvénykönyvének fenti szabályai azonban önmagukban még nem alapozzák meg a szakszervezet perbeli képviseleti jogát. Amennyiben a szakszervezet munkaügyi perben (nemperes eljárásban) a saját tagját kívánná képviselni, a meghatalmazotti képviseletre a Pp. általános szabályai irányadók. Az itt rögzítettek szerint meghatalmazott képviselőként csak a Pp.-ben felsorolt konkrét személyek járhatnak el (pl. ügyvéd, hozzátartozó, pertárs, a gazdálkodó szervezet alkalmazottja stb.). E felsorolás utolsó elemeként szerepel, hogy meghatalmazottként eljárhat az is, akit erre jogszabály feljogosít. A Pp. munkaügyi perekre vonatkozó speciális fejezete éppen ilyen képviseleti jogosultságot biztosít tagja vonatkozásában a szakszervezetnek. Hangsúlyozandó, hogy a szakszervezet csak a saját tagját képviselheti, tehát például egy bizonyos munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet más, nála tagsági jogviszonyban nem álló munkavállaló peres képviseletét nem láthatja el. Továbbá, míg az Mt. az eljárási képviseleti jogosultságot a szakszervezetnek a munkavállaló tag bármilyen gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából lehetővé teszi, a Pp. csak munkaügyi perben rendelkezik a szakszervezet képviseleti jogáról, így a szakszervezet nem lehet perbeli meghatalmazott például a munkavállaló által kizárólag a munkáltatótól kapott lakáskölcsönnel összefüggő – vagyis nem munkaügyi peres útra tartozó – perben.

A gyakorlatban vitatott volt, hogy a szakszervezet kamarai jogtanácsosa elláthatja-e közvetlenül a munkavállaló részéről adott meghatalmazás alapján a munkavállaló munkaügyi perben való képviseletét. Az Új Pp. Konzultációs Testületének 42. sz. állásfoglalása e kérdésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy igen, de ehhez a szakszervezetnek mint munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek a tagjától, a kamarai jogtanácsosnak pedig az érdekképviseleti szervezettől származó (annak törvényes képviselője által aláírt), a perbeli képviseletre vonatkozó meghatalmazásra van szüksége. Továbbá: a munkaügyi perben a munkavállalói érdekképviseleti szervezet meghatalmazottként saját tagjának perében jár el, az általa meghatalmazott kamarai jogtanácsos jogi képviselőnek minősül akkor is, ha a perben a jogi képviselet kötelező. 2019. január 1-jétől pedig jogalkotási úton is rendeződött a kérdés: az ügyvédi törvény aznapi hatállyal beiktatott rendelkezése szerint a munkavállalói érdekképviseleti szervezet meghatalmazása alapján annak kamarai jogtanácsosa a munkavállalói érdekképviseleti szervezet saját tagjának munkaügyi vagy közszolgálati perében jogi képviseletet elláthat.

Ha tehát a szakszervezet saját alkalmazottjaként kamarai jogtanácsossal is rendelkezik, a munkavállaló számára jogi képviseletet is biztosíthat. Ha azonban a szakszervezet kamarai jogtanácsost nem foglalkoztat, de rendelkezik a szükséges szakmai háttérrel, meghatalmazás útján, nem jogi képviselőként állhat tagja mellett képviselőként a munkaügyi perben.

 Forrás: ado.hu