A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget. A Népszava írása.

Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat - írja a Népszava.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnap közzétette, hogy a státusztörvény miatt hány pedagógus, illetve nem pedagógusként dolgozó munkatárs hagyta ott a munkakörét nyár óta. A kormány szerint a pedagógusok mindössze 1 százaléka döntött a pályaelhagyás mellett a státusztörvény miatt, ám a számuk valójában magasabb. A PDSZ adatait továbbgörgetve kiszámoltuk, hogy a közoktatásban dolgozók hány százaléka hagyta ott a munkahelyét a nyáron megszavazott életpályatörvény miatt - írja az mfor.hu.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből kiderült, hogy január óta 2015 iskolai dolgozó távozott a hazai iskolarendszerből.

A héten már a kormánypárti médiában is megjelent, hogy az egyes években hatályos minimálbérek meghatározásában szerepet játszó Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fórumán (VKF) lassan kikristályosodik a hosszú ideje formálódó megállapodás. Ennek értelmében a minimálbér várhatóan 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedhet, ráadásul az inflációs környezet miatt már decembertől. A Mérce cikke.

Felhatalmazás nélkül toboroztak embereket az atomerőmű bővítéséhez. Ez abból a válaszból vált biztossá, amit a külügy adott a momentumos Lőcsei Lajosnak. A Népszava cikke.

A rossz minőségű oktatás hatása nem most érződik rögtön, hanem tíz év múlva. És nem fogunk tudni azonnal javítani rajta, ahhoz kell további tíz év, vagyis rögtön húsz éves lemaradásban vagyunk – állítja Lannert Judit oktatáskutató. Interjú a Népszavában.

A munkavállalói érdekképviseletek – Magyarországon is – a mindenkori gazdasági és társadalmi körülményeknek megfelelően más és más szerveződési formákkal kísérleteznek, amelyre kiváló példa a médiaipar, és itt ne csak a 2023-as hollywoodi sztrájksorozatra gondoljunk. Megjelennek az innovatív, nyitott, hálózat-jellegű szervezkedési logikát képviselő szakszervezetek és egyéb alternatív jellegű, rugalmas érdekképviseleti struktúrák. Ezeket a jelenségeket gyakran nevezik a munkajogi szakirodalomban „alternatív” szakszervezeti tevékenységnek („alt-labour”). Szabó Imre Szilárd Munkaügyi Szemlében megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy ennek kapcsán a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe.

2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat második részének célja, hogy bemutassa, hogy a bejelentőket milyen körben és milyen terjedelmű védelem illeti meg a bejelentésekkel összefüggésben.