A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) közleményben kérte számon a magyar kormányt, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben még nem történt béremelés. Miközben Orbán Viktor a kötcsei találkozón bejelentette, hogy a 2025-ös békeköltségvetésből jut forrás a közoktatásban dolgozó pedagógusok további bérrendezésére, az egyetemi szakszervezetek és Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti egyeztetések megszakadtak.

„Amíg a tervek szerint bruttó 820 ezer forintra nőhet a közoktatásban dolgozók átlagbére, addig „egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer forint) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére”

– olvasható az FDSZ közleményében.

A szakszervezet szerint egy állami egyetemen munkát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére 217 ezer forint, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus garantált nettó havi bére pedig 243 ezer forint.

Korábban írtunk arról, hogy a kormány direkt tarthatja vissza a pénzt az állami egyetemektől, a saját szűkebb és tágabb politikai céljainak megfelelően. Áprilisban többször is bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épülete elé a felsőoktatási dolgozók, hogy méltányos bérezést követeljenek. Ekkor tárgyalások indultak a minisztérium és a szakszervezetek között, ahol a fenntartó több alkalommal is elismerte a béremelés igényének jogosságát, de a „háborús költségvetésre” hivatkozva türelmet kért. Az FDSZ szerint ez nehezen védhető érvelés, mert a béremelés helyett a kormány rengeteget költött olyan projektekre, mint a józsefvárosi Pázmány Campus megépítése, vagy a tanárképzés elindítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az egyeztetések aztán 2024 májusában megszakadtak, és semmilyen javaslatot nem kapott a négy jelen lévő szakszervezet (ELTE, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar Képzőművészeti Egyetem).

Mostani közleményében az FDSZ a megszakított tárgyalások folytatását követelte. A szakszervezet továbbra is szeretné:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15 százalék”) beépítését az alapbérbe,
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
• az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
• a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
• a bérek értékállóságának biztosítását,
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100 százalékos emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.

Arról, hogy milyen bérfeszültségek vannak a köznevelésben és a felsőoktatásban, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

 Forrás: telex.hu