Március 19-től határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a Magyar Állami Operaház dolgozóit képviselő két szakszervezet. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete álláspontja szerint a tervezett munkabeszüntetés oka, hogy „a munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni” – írja a Magyar Narancs Online.

A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Szakszervezete újabb garantált "lépcsőket" vár el beépíteni a sávos szakdolgozói bérfejlesztésbe, mely 2024. március 1-jétől kerül bevezetésre.

A felsőoktatási intézményben működő szakszervezet és a közalkalmazotti tanács fő követelései között a bértáblák felülvizsgálata és az inflációt követő éves emelés is szerepel.

Sokáig büszkélkedett a Magyar Telekom azzal, hogy a tesztprogramban részt vevők szeretik a négynapos munkahetet, most azonban úgy döntöttek, mégsem vezetik be, mert nem találták elég hatékonynak.

A tavaly decemberi kétnapos munkabeszüntetés után január végén ismét kétnapos sztrájkba léptek a Volánbusz dolgozói a 25 százalékos béremelésért. A rendszerváltás óta nem láthattunk ekkora buszos sztrájkokat: a buszvezetők több mint fele csatlakozott január 29-én, volt megye, ahol a dolgozók 100 százaléka is letette a munkát. A sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) sokáig tartózkodott attól, hogy aláírja Lázár János bérajánlatait, mivel a hároméves bérmegállapodás azt is kiköti, hogy három évig nem szervezhetnek újabb munkabeszüntetést a magasabb bérért. A sztrájkot követő utolsó, átlagosan legalább 28,4 százalékos alapbéremelést garantáló bérajánlatot a SZAKSZ végül elfogadta, a MÁV-Volán szakszervezetei közül utolsóként.

Hamarosan megtelhet Pintér Sándor belügyminiszter e-mail fiókja. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ugyanis levélíró kampányt indított a technikai és nevelést-oktatást segítő (NOKS-os) munkatársak bérének rendezéséért. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint fel akarják hívni a figyelmet arra: a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, illetve a technikai alkalmazottak munkájára ugyanolyan szüksége van minden egyes oktatási intézménynek, mint a pedagógusokéra. A kampány technikai megvalósításában az aHang segít a PSZ-nek, a felületükön már elérhető és aláírható a levél, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter minden egyes aláírás után megkap e-mail-ben.

Közel egy évtizede meglévő jogbizonytalanság végére tett pontot a NAV, amikor a Háttér Társaság kérésére kiadott állásfoglalásban rögzítette: az élettárs gyermeke is illetékmentesen örököl 20 millió Ft-ig. 

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem tájékoztatták időben a nyugdíjba vonuló pedagógusokat arról, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megtartása esetén nem részesülhetnek az átlagosan 32,2 százalékos béremelésben. Totyik Tamás szakszervezeti elnök az InfoRádióban elmondta: a kormány visszaélt a jogával, a béremelést pedig minden tanárnak meg kellene adni. Gulyás Gergely a Kormányinfón reagált a helyzetre.

Azonnali hatállyal bocsátották el január 16-án Radics Gábort, a Contitech szegedi gumigyárának dolgozóját, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnökét. Az elbocsátással egyidőben a szakszervezeti tevékenységével kapcsolatos dokumentációktól, illetve online felületektől is elzárták, és a szakszervezet a cég telephelyén található irodájába sem mehet be – írja a Mérce. A lapnak nyilatkozó érintett szerint az ügy a makói Continental-gyárral kapcsolatos fejleményekkel áll kapcsolatban.

Azonnali hatállyal megvonná a Mentőszolgálat Főigazgatója a másodállásokra vonatkozó engedélyeket, ha az ügyeleti rendszerhez csatlakozó megyékben nem jelentkezik elég mentőorvos, vagy mentőtiszt a feladatokra – ez derül ki az RTL Híradóhoz eljutott levélből. Egy mentődolgozó szerint szinte mindenkinek van másodállása, mert olyan alacsony a fizetésük.