Gyakran merül fel kérdésként, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget illetően mikortól és meddig lehet figyelembe venni az adott munkavállalót megváltozott munkaképességű személyként. A válasz attól is függ, hogy az érintett milyen jogcímen minősül megváltozott munkaképességűnek.

Emlékeztetőül: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) 22. szakasza értelmében a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok vonatkozásában azt a munkavállalót kell megváltozott munkaképességűnek tekinteni,

1. a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
2. b) akinek az egészsége legalább 40 százalékban károsodott, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
3. c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
4. d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül,

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

E felsorolás a jogszabály 22/A szakasza révén kiegészül további két személyi körrel, miszerint a megváltozott munkaképességű személyekkel esik egy tekintet alá az a személy is, aki

– köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak minősült (mindkét esetben legfeljebb a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben), továbbá

– a munkaszerződése szerint – a jogszabályban meghatározottak alapján – rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A fogyatékossági támogatás vagy a vakok személyi járadéka folyósítására tekintettel figyelembe vett dolgozók esetében az időszak meghatározása nem jelenthet problémát, hiszen a jogosultságot megállapító határozat alapján egyértelműek a dátumok.

Ugyanez vonatkozik a 22/A szakaszában említett személyekre is, hiszen estükben csak a foglalkoztatáshoz kötött a kedvezmény tartama azzal, hogy a („SNI-s” vagy fogyatékossággal élő) volt diákokat a 23. életévük betöltésének a végig lehet számba venni megváltozott munkaképességűként.

A 22. § b) és c) pontjában említett dolgozóknál a szakvéleményben rögzített időszak alapján kell a jogosultság tartamát meghatározni.

A legtöbb kérdést a komplex minősítés időbeli hatálya veti fel

Ezzel összefüggésben első helyen a jogszabály 15/A szakaszát kell megemlíteni. E jogszabályi hely (1) bekezdése a kezdő napot határozza meg, eszerint a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

Ez alapján tehát a kezdés dátuma egyértelműen adott.

Ami a komplex minősítés időbeli hatályát illeti:

5. a) végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
6. b) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
7. c) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére
8. ca) rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
9. cb) rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.

Ugyanekkor az a) pontban foglaltakat pontosítja a törvény 39. szakasza, miszerint a 23-24. paragrafusai alkalmazásában a 33. paragrafus szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C paragrafus szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt áll fenn.

Tehát, ha a felülvizsgálat alól – a „közelgő” nyugdíjkorhatár miatt – mentesült rokkantsági ellátásban részesülő személy rokkantsági ellátása megszűnik (erre a nyugdíj igénybevétele miatt kerül többnyire sor), akkor ezt követően nem vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű dolgozóként.

 Forrás: adozona.hu