A megállapodást intenzív tárgyalások előzték meg, ahol részt vett az MTSZSZ és a Vasas Szakszervezet. Az öt éve Kecskeméten működő gyárban, ahol az MTSZSZ egy éve végzi érdekvédelmi tevékenységét, most sikerült először írásos megállapodást kötni, amely jelentős, mintegy 20%-os jövedelem növekedést eredményez két év alatt a munkavállalóknak.
A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumot (SZÁÉF) 2016. november 8-án (kedden) 9 órára hívták össze. Erre a munkavállalói oldal több mint két hónapja készítette el az előterjesztéseket, az ágazatban dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáért, a zavartalan feladatellátásért az alábbi témákban:
Több évre szóló, a járulékok csökkentéséről és a bérek felzárkóztatásáról szóló megállapodás megkötését vetette fel a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) ma délelőtti ülésén. Az egyébként zárt tanácskozás után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy akár négy-hatéves alku sem kizárt, ennek részleteiről azonban még vita van. A munkaadói oldal ugyanis a vállalkozásokat terhelő adókat, például a szociális hozzájárulási adót mérsékelné, a munkavállalói oldal viszont azt szeretné, ha a dolgozói járulékterhek, illetve az szja csökkenne. Ez utóbbi ugyanis – érvelnek a szakszervezetek – azonnal megjelenne a nettó bérek növekedésében, ezen keresztül pedig, főleg az alacsony keresetűek esetében a fogyasztásban is, míg a munkaadói tehercsökkentés a profitban jelentkezne, amit vagy átvezetnek béremelésnek, vagy nem.
„Ahhoz, hogy a munkaügyi vitákat közvetítéssel kezelni lehessen, azokat nyíltan fel kellene vállalniuk a feleknek, azzal a jó szándékkal, hogy a vitát együttműködve elrendezik. Ma ott tartunk, hogy mind a két fél kudarcként éli meg, ha közvetítőt kell bevonni a konfliktus feloldásához, különösen akkor, ha bármelyikük győzni akar. Márpedig az esetek 90 százalékában ezzel az attitűddel állnak bele a vitába” – állítja Berki Erzsébet mediátor. A munkaügyi kapcsolatok szakértőjének tapasztalatai szerint a munka világa nem a jogszabályokban leírtak szerint működik. Munkavállalók és munkáltatók együtt próbálnak meg mindenféle úton-módon kibújni a szabályok alól, ráadásul a munkáltatók sehogy sem szankcionálják szabálytalankodó társaikat, pedig ők így illegális versenyelőnyre tesznek szert. A munkaügyi kutatóként ismertté vált szakember – akinek Sztrájk 2.0 című e-könyve a napokban jelent meg – portálunknak kifejtette: a figyelmeztető sztrájk tölti be leginkább a funkcióját, megmutatja, hogy a munkavállalók képesek megszervezni a nyomásgyakorló akciót, a munkáltató pedig ennek hatására megpróbálja a további veszteségeket elkerülni. A közszférában pedig az a helyzet, hogy sztrájkfenyegetéssel kell élni, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a másik felet, más eszköz nincs.
A Sajtószakszervezet az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is minden tőle telhető segítséget megad a Népszabadság munkatársainak.
A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten, csütörtökön.
A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) 2016. október 20-án tisztújító választást tartott. Elnöknek Földényi Györgyöt, alelnöknek Tóth Mihályt választották. A NYOK egyik alapítója a SZEF, amely országos szakszervezeti szövetséget a NYOK új vezetőségében három fő képvisel.
A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének és a Zala Volán Személyközlekedési Szakszervezetének vezető testületei részben örömmel, részben értetlenül fogadták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának, Tasó Lászlónak az MTI-nek adott nyilatkozatát, amelyben tájékoztat, hogy a szaktárca béremelést tervez a közlekedési ágazatban. A szakszervezeti képviselők meglepetten tapasztalták, hogy az első (rövidebb) közlemény még a teljes közlekedési vertikumról, majd a később kiadott (bővebb) anyag már csak a Magyar Közút Zrt.-ről és a vasúttársaságról beszél.
Az idén januárban bejelentett „bürokrácia csökkentés” egy újabb szomorú szakaszához értünk, 2017. január elsején, az Országos Egészségpénztár (OEP) 125 év működés után megszűnik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban 2016. október 14-én bejelentésre került, hogy 2017. január 1-től 301, augusztus 31-től újabb 100 álláshely szűnik meg. 205 fő átkerül az EMMI-be.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu