Még az idén folytatódnak az egyeztetések a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő, a fokozott egészségkárosodással jellemezhető munkavégzés szabályaival kapcsolatos előterjesztésről, amelyről két hét múlva tárgyalhat a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal – tudta meg a Magyar Idők. Az intézkedéscsomag legfontosabb pontjairól már megegyeztek a felek, azonban továbbra is maradtak nyitott kérdések. Ezek közé tartozik az egészségkárosodásnak kitett munkavállalók ellátásának fedezete, a korábbi rendszerből fennmaradt töredék idők elismerése, valamint az érintettek munka- és pihenőidejének, rekreációjának kérdése.
Tovább egyeztet még az idén a fokozott egészségkárosodás kockázatának kitett munkavállalókra bevezetendő csomagról a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) – tudta meg a Magyar Idők. A lapunk birtokába jutott munkaanyag szerint még van néhány vitatott pont a korkedvezményes ellátás helyébe lépő új intézkedéscsomagban a munkaadói és a munkavállalói oldal között.
A szabályozás – annak elfogadása esetén – azokra vonatkozna, akik munkahelyükön fokozott fizikai vagy pszichés hatásoknak vannak kitéve, így egészségi állapotuk, munkavégző képességük az átlagosnál hamarabb romolhat. A gyakorlat szerint a munkáltatónak a jogszabályban foglaltak szerint kockázatértékelést kellene végeznie.
Amennyiben a munkavégzés jellemezhető a fokozott egészségkárosodás kockázatával, s az erről szóló dokumentumban foglaltakkal egyetért a munkáltató és a munkavállalói képviselet, akkor annak benyújtását követően a hatóság ellenőrzést végezhet. Egyfelől felmérheti, hogy valóban fennáll-e az egészségkárosodás veszélye, másfelől az adott munkavállalónál orvosi alkalmassági vizsgálatot végeztet, amelyet évente meg kell ismételni. Amennyiben a munkaadó fejleszt vagy más módon szünteti meg az egészségre ártalmas körülményeket, felülvizsgálatot kérhet.
Maradtak ugyanakkor vitás kérdések is a javaslat körül. Az egyik ilyen a fokozott egészségkárosodásnak kitett munkavállalók munka- és pihenőidejével kapcsolatos kérdések. Abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, valamint egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót.
A szakszervezetek szerint változatlan bér mellett munkaközi szüneteket kellene a munkaidőbe iktatni, emellett pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket kellene nyújtani az érintett dolgozóknak. Ezzel szemben a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak a pótszabadság és a rekreáció lehetőségét.
Szintén vitás kérdés a fokozott egészségkárosodási kockázatnak kitett munkavállalók ellátása. A felek egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az ellátásukat, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, valamint átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.
A szakszervezetek ugyanakkor ennek fedezetét állami biztosítási alap létrehozásával tartják elképzelhetőnek, mindezt úgy, hogy csak az érintett munkaadóknak kelljen hozzájárulást fizetniük annak érdekében, hogy a terhet ne a teljes társadalomnak kelljen vállalnia.
Ez ráadásul ösztönzőleg hatna a károsodást jelentő kockázatok felszámolására. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor egy kockázatkezelési elven működő üzleti biztosító felállítását szeretnék, állami garanciavállalás mellett. A rendszerhez a munkaadókat terhelő, jelenleg is fizetendő kötelező járulékok egy része nyújthatna fedezetet.
A kormány álláspontja szerint pedig olyan megoldást kell találni, ami nem ró többletterhet a munkavállalókra, így a munkáltatók általi finanszírozásra lenne szükség.
A korkedvezményes rendszer lezárásával kapcsolatban is van teendő. A szakszervezetek szerint indokolt a töredék idők elszámolása korkedvezményes időként úgy, hogy az érintett munkavállalók a nyugdíjjogosultsággal összefüggő szolgálati idő egyeztetéséhez hasonlóan nyújthassák be igényüket a töredék időből számított további korkedvezményre, 2019 végéig.
Forrás: Magyar Idők
