A nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeiről, a nyugdíjas szövetkezetek helyzetéről, valamint az európai szociális pillér elfogadásának magyarországi hatásairól tárgyaltak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) monitoring bizottságának csütörtöki ülésén - közölték a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a tárgyalást követően az MTI-vel.

A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke elmondta, hogy a kormány tájékoztatása szerint Magyarországon 70 ezer nyugdíjas dolgozik nyugdíjazása mellett, az országban a nyugdíjasok 2,4 százaléka vállal munkát. Mindez azt mutatja, hogy nagy a munkaerő-tartalék a nyugdíjasok körében, így az ő aktivizálásuk fontos feladat. Ennek a folyamatnak az első lépése volt a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása és az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés - tette hozzá.

Kiemelte: a most dolgozó 70 ezer nyugdíjas számát legalább a duplájára lenne célszerű emelni, mert a munkaerőpiacon nagy szükség van a tudásukra, a munkájukra, a tapasztalatukra.

Beszámolt még egy, a kormány felé megfogalmazott közös munkaadói felvetésről is, amelyben azt kérték, hogy azok a nyugdíjasok is részesüljenek a szövetkezeti formában foglalkoztatott társaik által kapott járulékkedvezményekből, akik szövetkezeti formán kívül találnak munkát.

Zs. Szőke Zoltán közölte: a magyar gazdaság fejlődése abba a stádiumba lépett, amikor már nem a munkanélküliségről, hanem a munkaerőhiányról kell beszelni, és a helyzet kezelésének egyik eszköze a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása. 

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a munkáltató felvetésről elmondta, hogy az egy jó irány, hiszen, aki képes és tud dolgozni annak lehetőséget kell biztosítani.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy számára továbbra sem világos, miért kellett ezt a szövetkezeti modellt kialakítani, hiszen ha az a cél, hogy a munkaerőpiacon a nyugdíjasok enyhítsék a munkaerőhiányt, akkor ezt meg lehet tenni az adótörvények módosításával is és nem kell szövetkezeteket létrehozni.

Kordás László szerint a munkaerőhiány miatt - a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett - kezelni kell az egyes munkahelyeken tapasztalható bértorlódást és a munkavállalók leterheltségét is. Megoldási javaslatként említette a béremelést, a munkaügyi ellenőrzések erősítését, valamint a munkakörülmények javítását.

Kordás László hozzátette: az egyeztetésen szó volt még az európai szociális pillérről is. A szakszervezeti vezető tájékoztatása szerint a VKF ülésen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára - a monitoring bizottság elnöke - azt mondta, hogy november 17-én a göteborgi szociális csúcson a kormány alá fogja írni a szociális pillérről szóló dokumentumot.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, hogy tárgyaltak a munkavállalói oldal szakértői által készített, úgynevezett új típusú egészségvédelmi rendszerről, amely a jövőben segíthetné azoknak a munkavállalóknak a helyzetét, akik fokozott pszichikai, fizikai kockázatnak vannak kitéve a munkahelyükön, A tárgyalásokat a decemberi VKF ülésen folytatják majd.

 

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció