A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken.
Tíz százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig ötszázalékos járulékcsökkentést adnának – a Magyar Nemzet információi szerint a ma délután folytatódó bértárgyalásokon ezt az ajánlatot fogja tenni a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Ez azt jelentené, hogy a most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (ami nettóban 73 815 forint) jövőre 122 ezer forintra emelkedne, legalábbis ez szerepel a nemzetgazdasági tárca által a tárgyalás előtt a szociális partnereknek kiküldött „kalkulációban”.
A zajos munkahely, vagy a rendszeres zajártalom fokozatosan károsítja a hallást, azonban bizonyos figyelmeztető tünetek már a visszafordíthatatlan halláskárosodás előtt is jelentkeznek. Fontos ezeket komolyan venni és idejében orvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a maradandó állapotromlást.
Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.
A megállapodást intenzív tárgyalások előzték meg, ahol részt vett az MTSZSZ és a Vasas Szakszervezet. Az öt éve Kecskeméten működő gyárban, ahol az MTSZSZ egy éve végzi érdekvédelmi tevékenységét, most sikerült először írásos megállapodást kötni, amely jelentős, mintegy 20%-os jövedelem növekedést eredményez két év alatt a munkavállalóknak.
A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumot (SZÁÉF) 2016. november 8-án (kedden) 9 órára hívták össze. Erre a munkavállalói oldal több mint két hónapja készítette el az előterjesztéseket, az ágazatban dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáért, a zavartalan feladatellátásért az alábbi témákban:
Több évre szóló, a járulékok csökkentéséről és a bérek felzárkóztatásáról szóló megállapodás megkötését vetette fel a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) ma délelőtti ülésén. Az egyébként zárt tanácskozás után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy akár négy-hatéves alku sem kizárt, ennek részleteiről azonban még vita van. A munkaadói oldal ugyanis a vállalkozásokat terhelő adókat, például a szociális hozzájárulási adót mérsékelné, a munkavállalói oldal viszont azt szeretné, ha a dolgozói járulékterhek, illetve az szja csökkenne. Ez utóbbi ugyanis – érvelnek a szakszervezetek – azonnal megjelenne a nettó bérek növekedésében, ezen keresztül pedig, főleg az alacsony keresetűek esetében a fogyasztásban is, míg a munkaadói tehercsökkentés a profitban jelentkezne, amit vagy átvezetnek béremelésnek, vagy nem.
„Ahhoz, hogy a munkaügyi vitákat közvetítéssel kezelni lehessen, azokat nyíltan fel kellene vállalniuk a feleknek, azzal a jó szándékkal, hogy a vitát együttműködve elrendezik. Ma ott tartunk, hogy mind a két fél kudarcként éli meg, ha közvetítőt kell bevonni a konfliktus feloldásához, különösen akkor, ha bármelyikük győzni akar. Márpedig az esetek 90 százalékában ezzel az attitűddel állnak bele a vitába” – állítja Berki Erzsébet mediátor. A munkaügyi kapcsolatok szakértőjének tapasztalatai szerint a munka világa nem a jogszabályokban leírtak szerint működik. Munkavállalók és munkáltatók együtt próbálnak meg mindenféle úton-módon kibújni a szabályok alól, ráadásul a munkáltatók sehogy sem szankcionálják szabálytalankodó társaikat, pedig ők így illegális versenyelőnyre tesznek szert. A munkaügyi kutatóként ismertté vált szakember – akinek Sztrájk 2.0 című e-könyve a napokban jelent meg – portálunknak kifejtette: a figyelmeztető sztrájk tölti be leginkább a funkcióját, megmutatja, hogy a munkavállalók képesek megszervezni a nyomásgyakorló akciót, a munkáltató pedig ennek hatására megpróbálja a további veszteségeket elkerülni. A közszférában pedig az a helyzet, hogy sztrájkfenyegetéssel kell élni, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a másik felet, más eszköz nincs.
A Sajtószakszervezet az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is minden tőle telhető segítséget megad a Népszabadság munkatársainak.
A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten, csütörtökön.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu