A Pedagógusok Sztrájkbizottsága mindaddig folytatja a tárgyalásokat a Kormány képviselői és a Sztrájkbizottság között, ameddig reményt lát arra, hogy a köznevelés vitás kérdéseiben megegyezés jöhet létre. Erre kötelezi a pedagógustársadalomtól, a szülőktől és a tanulóktól érkező támogatás, biztatás.

A 2016. február 13-i események igazolták, hogy az oktatás sokaknak fontos. Ez a nap igazolta azt is, hogy az oktatásban dolgozók képesek fellépni érdekeikért, az ország érdekeiért:a szabad oktatásért, az oktatáshoz való szabad hozzáférés jogáért.

A 73 költségvetési intézmény megszüntetéséről, minisztériumba való beolvasztásáról az érintett mintegy 50 ezer munkavállaló és az érdekképviseletek nem kaptak semmi tájékoztatást. A kormányzati PR részeként sajtótájékoztatókon esett szó a bürokrácia csökkentés és az olcsóbb állam ideáját célul kitűző kormányzati tervekről.

A Pedagógusok Szakszervezete mindig kész a tárgyalásra, ha egyenlő felek ülnek az asztal mellett. Nem ül tárgyalási asztalhoz olyan helyzetben, amikor a sajtó útján ország - világnak, így a tárgyalófeleknek is üzenetet küld a Kormány mindenhez értő tagja: ne balhézzanak a pedagógusok, és érdemi változtatásra ne is számítsanak.
 

Hivatalos források szerint 2016. március végéig döntés születik a Közlekedési Központok humán és gazdasági területeinek kiszervezéséről.

 A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) is csatlakozik a közoktatásban dolgozó pedagógusokhoz!

"Könnyű törvényeket hozni, nehéz irántuk szimpátiát gerjeszteni" írta Széchenyi másfél évszázada a ma is helytálló bölcsességet. A rossz törvények, döntések iránt nem csupán szimpátiát nem lehet kelteni, de végrehajtásuk - sokszor még megértésük - is lehetetlen. A jó kormányzás magas fokú művészet és tudomány, erős erkölcsi töltettel. A bürokrácia-csökkentés bármikor és bárhol előhúzható, a nép és a munkaadók éljeneznek. Így van ez a kormány 73 költségvetési intézményre kiterjedő ötletével is.

„Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó” - különösen ha egy ország kormányáról van szó. A 2014. évi választások után a belügyminiszter kapta feladatul, hogy folytassa a közszolgálati életpálya modell kidolgozását.

Eredménytelenül zárultak a bértárgyalások, nem született megállapodás, sem országos, sem helyi szinten. Az érdekvédők tárgyalópartnerei elutasítják a szakszervezetek javaslatait. Gördülékenyen. A közlekedésben dolgozók viszont ezt a hozzáállást nem fogadják el. Béremelést követel a Vasutasok Szakszervezete, az Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. munkavállalói oldala. A béremelés elmaradása miatt, megegyezés hiányában, sztrájkra készülnek a közlekedési szakszervezetek, és közös akciótervet dolgoznak ki.

A 2017. január 1-jei közlekedési piacnyitás előkészületei kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez fordult két zalai munkástanácsi szakszervezet.