Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) pár napja deja vu érzése van. Tavaly egy, a mostanihoz kísértetiesen hasonló törvénytervezetet nyújtottak be a kormánypártok szintén egyéni képviselői indítványban. Akkor a józan észre hallgatva, a beterjesztés nem került az Országgyűlés elé.

Szakszervezetünk megrökönyödéssel szerzett tudomást a Munka Törvénykönyvének munkavállalókat sújtó, legújabb módosítási javaslatáról.

Különösen a munkaidőkeret hosszának 3 évre emelését és a túlórák számának növelését nem tudjuk támogatni!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete  elfogadhatatlannak tartja a munkaidő-szervezéssel kapcsolatban a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványokat.

Három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat szerint, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlan tart. Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.

 A kormány ismét az egyéni képviselők mögé bújva akarja megváltoztatni a munkavállalók alapvető munkakörülményeit, hogy kikerülje az előzetes egyeztetést az érdekvédőkkel.

A kormány 2018. november 15-én küldte meg az OKÉT és KÉF tagjainak a „2018. évi … törvény a kormányzati igazgatásról” szóló tervezetét, amit a 16-ára kitűzött közös érdekegyeztető fórumon napirendre is tűzött. A Munkavállalói Oldal részt vett az ülésen, de bejelentette, hogy a 195 oldalas javaslat érdemi véleményezésére egy nap nem elegendő. A kormány akceptálta a kérést és két munkanappal megtoldotta a véleményezés határidejét. A beérkezett vélemények ismeretében KÉF ülés keretében a tervezet újra napirendre kerül.

Szövetségünk az alábbiakban néhány sarkalatos követelményt fogalmaz meg az új törvénnyel kapcsolatban.

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint a szakszervezeti körökben egyre érzékenyebb téma a nem szakszervezeti tagok és a szakszervezetek által elért bármely eredmény viszonya. Egy munkahelyen a munkáltató és a szakszervezet köt Kollektív Szerződést (KSZ) és bérmegállapodást. Ezek hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed, a nem szervezett és a szervezett munkavállalókra egyaránt. A szakszervezeti tag tagdíjával hozzájárul a szakszervezetek működéséhez, a nem tag pedig a partvonalról szurkol, vagy inkább bírál.

A nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető a kormány szerint. De ha ez így van, a kabinet miért nem emeli fel ezt a nevetségesen alacsony összeget? – ezt veti fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.