Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) pár napja deja vu érzése van. Tavaly egy, a mostanihoz kísértetiesen hasonló törvénytervezetet nyújtottak be a kormánypártok szintén egyéni képviselői indítványban. Akkor a józan észre hallgatva, a beterjesztés nem került az Országgyűlés elé.
A túlórakeret évi 400 órára-, és a túlmunka elszámolás egy helyett három évre történő emelése még kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat. A kormány 2012. óta szisztematikusan, munkavállalók kárára változtatja a Munka törvénykönyvét. Az egyik benyújtó, Kósa Lajos, azzal érvel, hogy a munkavállalók alku pozíciója javul a javaslat bevezetése esetén. Ez igen nehezen érthető logika. Aki dolgozott már igazi munkahelyen, az pontosan tudja, hogy ez nem igaz. A túlórakeret három évre történő emelése pedig egyenesen azt szolgálja, hogy a munkavállalók zsebéből kivegyék a túlmunka díját.
Az ÉSZT nem érti azt sem, hogy egy törvényt miért a parlamenti vitát követően kíván egyeztetni a kormány. Az Európai Unió országaiban az a bevett szokás, és a logikai is úgy kívánja, hogy a beterjesztés előtt történjenek meg a tárgyalások a szociális partnerekkel. Erről szól „A szociális jogok európai pillérének” 8. pontja, amelyet a magyar kormány tavaly aláírt és elismert.
Az ÉSZT a legmesszebbmenőkig támogatja és együttműködik a társkonföderációk tiltakozó akcióival!
ÉSZT
