A kormány 2018. november 15-én küldte meg az OKÉT és KÉF tagjainak a „2018. évi … törvény a kormányzati igazgatásról” szóló tervezetét, amit a 16-ára kitűzött közös érdekegyeztető fórumon napirendre is tűzött. A Munkavállalói Oldal részt vett az ülésen, de bejelentette, hogy a 195 oldalas javaslat érdemi véleményezésére egy nap nem elegendő. A kormány akceptálta a kérést és két munkanappal megtoldotta a véleményezés határidejét. A beérkezett vélemények ismeretében KÉF ülés keretében a tervezet újra napirendre kerül.

Szövetségünk az alábbiakban néhány sarkalatos követelményt fogalmaz meg az új törvénnyel kapcsolatban.

Szakmai követelmények

  • az új törvény feleljen meg a közszolgálati életpálya modellek egyik lényeges jellemzőjének: legyen az életpálya tervezhető, kiszámítható, ennek következtében vonzó a fiatalok számára is
  • a törvénytervezet az állami tisztviselői törvényre épül, amihez részletes véleményt adtunk annak elfogadása előtt; az akkori aggodalmaink beigazolódtak…
  • olyan törvényre van szükség, amely időtálló, nem szorul gyakori korrekcióra
  • a korábbi jogállási törvényekben (közszolgálati törvény, állami tisztviselői törvény) megszerzett egyéni és csoportos munkavállalói jogosultságokat ne csorbítsa
  • a hatályos törvényekben meglévő túlzott kötöttségeken lazítson (például a szakmai kamarai tagság tiltásának feloldása).

Érdemi érdekegyeztetésre van szükség

  • az OKÉT és a KÉF fórumain annyi időt kell rászánni, amíg a szakmai hiányosságok teljes mértékben ki nem szűrhetőek és legalább konszenzus-közeli álláspontok el nem érhetőek
  • a konkrét javaslatok megvitatására háromoldalú szakértői bizottságot kellene létrehozni, ezen egyeztetések lezárása után kell a törvényjavaslatot újra a KÉF plenáris ülésére visszahozni
  • a törvénytervezet sokoldalúsága és újszerűsége miatt szükség lenne egy országos szakmai konferencia megtartására is, hogy a különböző megközelítések ütközhessenek egymással
  • a szakszervezeti oldal részletes, írásos véleményt ad a törvénytervezetről.

Ütemezés

  • a törvénytervezet elolvasása után rögtön látszott, hogy ez a törvény 2019. január 1-jén nem léphet hatályba
  • a fent leírt érdemi egyeztetések lezárása után a törvénytervezet 2019. első hónapjaiban juthat olyan állapotba, hogy az Országgyűlés elé benyújtható legyen
  • amennyiben a törvény 2019. első negyedévében kihirdetésre kerül, akkor 2019. július 1-jével hatályba léptethető
  • mivel a törvény a kormány elképzeléséhez képest fél évvel később lépne hatályba, ezért az első félévben másfél havi illetménynek megfelelő kiegészítő juttatást kellene biztosítani az érintett munkavállalói kör számára
  • a központi közigazgatásban intenzív „év végi hajrá” várható a határidős feladatok, a betervezett szabadságok kiadása, a létszámcsökkentés és a vele járó átszervezések, munkaügyi dokumentumok átdolgozása következtében
  • a kormányzati igazgatásról szóló törvény előkészítésével párhuzamosan elő kell készíteni az érintett munkavállalók javadalmazásának kérdéseit is, azt az országos és a munkahelyi érdekegyeztetési fórumain meg kell vitatni annak érdekében, hogy az új törvény bevezetését az érintettek minél nagyobb hányada pozitív élményként tudja megélni
  • a 2014-ben ígért életpálya részeként legalább 2019. év végére el kell érni az 50 %-os bérnövekedést, a lakhatási támogatás és a sajátos biztosítás bevezetése mellett.

Csökkentsük a bürokráciát…

2010. óta a közigazgatásban dolgozók a következő munkajogi törvények hatálya alatt dolgoztak: Közszolgálati tisztviselői törvény (Ktv); Kormánytisztviselői törvény (Kmtv); Közszolgálati tisztviselői törvény (Kttv.), ezen belül kormánytisztviselő és köztisztviselő; Állami tisztviselői törvény (Áttv.); a készülő törvény alapján pedig a Kormányzati igazgatásról (Kit.) szóló törvény hatálya alatt. Ideje lenne véget vetni az 1-2 évente megismétlődő törvénymódosításoknak, helyette az érdemi munkára, benne a bürokrácia csökkentésére koncentrálni.

A törvény szakszerű előkészítésére szánt idő busásan megtérül annak bevezetésekor és az alkalmazása során. Két ide vágó magvas gondolatot tartsunk szem előtt. Széchenyi: „Könnyű törvényeket hozni, nehéz irántuk szimpátiát gerjeszteni”. Kazinczy: „Jót, s jól, ebben áll a nagy titok.”

Bízunk abban, hogy a kormány és a törvényhozás megfontolja a fent megfogalmazott gondolatokat.

Budapest, 2019. november 19.

a Közszolgálati Szakszervetek Szövetségének Elnöksége