A Miniszterelnökséget vezető miniszter a minisztériumok és a kapcsolódó intézmények dolgozói létszámának 15-20 százalékos várható leépítését jelentett be 2018. augusztus 14-én reggel az ún. Kormányinfón. A cél az – tette hozzá –, hogy a központi közigazgatás mostani 14 ezer fő körüli létszáma csökkenjen.

A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós Tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével. Első körben az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani.

Áder János hivatala most arról tájékoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, hogy az államfő az adótörvények módosításáról szóló törvénycsomagot „valamennyi szempontot mérlegelve" írta alá. Tehát nem vette figyelembe, hogy a cafetéria szabályainak változása miatt kétmillió munkavállaló érdeke sérül.

Az EVDSZ tagszervezetei határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát, a jövedelmi viszonyokat döntően meghatározó jogi normákat a kormány egyoldalúan terjesztette elő az Országgyűlés számára. Az érdemi szociális párbeszéd teljes mellőzésével meghozott és a munkavállalói érdekeket súlyosan sértő törvényváltozás során kialakult helyzet számunkra elfogadhatatlan.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) elfogadhatatlannak tartja a cafetéria-rendszer jelenlegi átszabását. Különösképpen elszomorítónak tartják, hogy mindennemű egyeztetés nélkül fogadták el. A Szövetség szerint az intézkedés elsősorban az alsóbb bérezésű rétegeket sújtja, mivel az általuk választott cafeteria-elemek adómentesek, vagy kedvezményes adózásúak és népszerűek.

A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások jelentős részének megszüntetésével nehéz helyzetbe kerülnek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók. A munkáltatók sok esetben nem biztosíthatják tovább ezeket az ellátásokat, egyetlen lehetőségük, hogy „béresítsék" őket, és megfizessék a nem kedvezményes adót. Ha a béren kívüli juttatásokat bár nem pénzben kifizetett, de nettó juttatásoknak tekintjük, akkor minden, a munkavállalónak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a versenyszférában 450 ezer forint a kedvezményes adózással adható kafetéria keret, ez a munkáltatóknak (4,300*45), vagyis 193 500 forint többletkifizetést is jelenthet.

A parlament múlt pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról szóló, a cafetéria rendszerét is érintő, legalább kétmillió munkavállaló számára kedvezőtlen törvényjavaslatot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezzel kapcsolatban nyílt levelében arra kéri a köztársasági elnököt, hogy azt az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.

Határozottan tiltakozik a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A köztársasági elnököt a konföderáció arra kéri majd fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.

A napokban Zalaegerszegen tartotta ülését a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége. Az ülésen, -ahol részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is- az érdekvédők a munkavállalók és a Volán szakma aktuális kérdéseit vették számba.

A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10.000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) Ifjúsági tagozata elutasítja a kedvezményesen vagy adómentesen adható cafeteria-juttatások megszüntetésének tervét, mert úgy véli, ez rendkívül negatívan érinti a fiatalokat, és csak fokozhatja az elvándorlást, valamint a településüzemeltetésben is jellemző munkaerőhiányt.