A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) úgy látja, hogy a gazdasági környezet és a magyarországi bérállapotok indokolttá tették volna ez évre a magasabb minimálbér-emelést és a magasabb bérfejlesztést is.

Hetek óta szinte valamennyi írott és elektronikus médiumban olvasható és hallható, hogy újra emelkedett a minimálbér, így már 2010 óta duplájára nőtt. Kilenc év alatt lehet, hogy ez megsüvegelendő teljesítmény, ám mindez messze eltörpül a FIDESZ első kormányzása alatt végrehajtott minimálbér-emelés mellett. Akkor, két év alatt 25 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-r nőtt a minimális bér összege. Ez volt inkább elismerendő teljesítmény, kevésbé a mostani. Most, a világgazdasági és a nemzetgazdasági környezet felhajtó erőként munkálhatott volna a bátrabb emeléshez. Valamint, ehhez a motivációhoz társulhatott volna az a tény, hogy a magyar bérek az európai bérekkel még köszönő viszonyban sincsenek, és már a visegrádi országok béreivel sincsenek pariban. Ezért volt csalódás a visszafogottabb 2019. évi minimálbér-emelés. Úgy tűnt, hogy a körülmények is „partnerek” lettek volna egy merészebb bérnövekedésben. Egyes szakértők szerint enyhe bizakodással töltheti el a szakszervezeteket, hogy 2020. évben a megállapodás alapján egy, az ideinél várhatóan kedvezőtlenebb gazdasági környezetben 8 %-os minimálbér-emelés és garantált bérminimum-növelés lesz.

Tavaly novemberben a tripartit rendszert megtestesítő Versenyszféra és a Kormány Általános Konzultációs Fórumán mind a kormány, mind a munkavállalói oldal 10 % feletti emelés realitását hangoztatta. A munkaadói oldal -amelyik Demján Sándor és Dávid Ferenc kiesésével kevésbé tűnt összefogottnak– javaslata mindvégig 5% körül tanyázott, és ez hátráltatta a megállapodást. Ezért fordulhatott elő, hogy végletekig elhúzva az időt, 2018. december 30-án született meg az egyezség. A munkavállalók mind a minimális bér, mind a garantált bérminimum kérdésében kétszámjegyű emelésben reménykedtek. A három tárgyaló szakszervezeti tömörülésből kettő aláírta, egy nem, a 8 %-ról szóló megállapodást. Össztűz zúdult a béralkut elfogadókra. Árulással, behódolással vádolták és vádolják őket. Vitathatatlan, hogy a három tárgyaló szakszervezet egy közös tárgyalási stratégia mentén kitarthatott volna egy 10%-ot meghaladó emelés mellett.

Közben zavar támadt a kommunikációban. A legtöbb híradás egy szálra fűzte fel a minimálbér-emelés és a bérfejlesztés kérdését, elkönyvelve, hogy megtörtént és ennyi lesz az idei bérfejlesztés. A valóságban azonban a közelmúltban startolt a 2019. évi bértárgyalás. Öt állami vállalatcsoport esetében például január 16-án a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma keretében kezdődött meg. Azonban az ágazati bértárgyalások csalódást okoztak. A bérajánlat szinte mindenütt a megegyezett 5 % volt, ám mivel az érdekvédők szerint a körülmények magasabb bérfejlesztést indokoltak volna, ezért a szakszervezetek további bértárgyalásokat szorgalmaznak.

Tagadhatatlan, hogy oksági viszony van a minimális bér, a garantált bérminimum és a bérfejlesztés között. Az előbbiek felfele húzzák a bérfejlesztés mértékét. Az elmúlt két évben ez történt, most ez a hatás kevésbé érvényesül. Többek között a minimálbér-emelések hatására emelkedhettek a keresetek az elmúlt két évben.

A legfrissebb adatok szerint 2018 novemberében az átlagkereset 355 ezer Ft, a reálbérnövekedés pedig 7% volt. Persze, ez a 355 ezres átlagkereset csalóka, hiteles képet nem mutat a bérhelyzetről. A Volán portfólióban például túlóra pénzek és pótlékok nélkül több ezer munkavállalónak kell az órabérét felemelni a kötelező garantált bérminimumból adódó 1121 Ft-ra.

Sovány vigasz, hogy a mostantól érvényes 149 ezer Ft-os minimális bér már viszonylag szűkebb kört érint a Volán szakmában, ez 2-300 fő lehet.

A már említett Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán egyetértettek a szociális partnerek abban, hogy két éves bérmegállapodás kereteiben kellene megfogalmazni a bérigényeket. A munkavállalói oldal kifejezésre juttatta azon igényét, hogy 2019. évre, a három éves megállapodásból erre az évre vonatkozó 5 % mellett, további béremelést tart szükségesnek. A szakszervezetek többsége plusz 5-10 %-os  bérfejlesztést elengedhetetlennek tart a foglalkoztatás-politikai problématömeg enyhítéséhez és a környezetünkhez viszonyított bérolló továbbnyílásának megakadályozásához.  

Horváth László

elnök

ZVDDSZ