Félő, hogy a diákok a nemzeti alaptanterv módosítása után a biológia, a kémia és a fizika helyett bevezetendő természettudományok tantárgy oktatása során nem szereznek kellő alapismereteket ahhoz, hogy később valamilyen szakirányú képzésben vegyenek részt. Ennek az lehet a következménye, hogy például a vegyipari vagy mezőgazdasági szakképzés során az oktatást az alapoktól kell elkezdeni, ami felesleges többletterhet ró a tanárokra és a diákokra egyaránt.

 2017. szeptember 1-jén indult az a GINOP projekt (ginop-5.3.4-16-2016-00011), amely a dél-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban, négy – az oktatási ágazatban érintett – érdekképviseleti szervezet közreműködésével valósult meg. A projekt célja az oktatásban dolgozók testi és mentális egészségének megőrzése és fejlesztése volt célzott tájékoztatás és prevenció által. A projekt záró sajtótájékoztatóján dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke, Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, valamint Nagy Viktória, a projekt Észak-Magyarország Régió koordinátora tartott beszámolót a megvalósításról.

Tájékoztatást kérve, a vagyonkezelésért felelős Bártfai-Mager Andrea miniszterhez fordult a zalai közlekedési szakszervezet.

Tisztelt Miniszter Úr!

Miniszteri kinevezéséhez két hónappal ezelőtt gratuláltunk Önnek, mely levelet egy hónappal ezelőtt újból elküldtük. A levélben szervezetünk bemutatásán túl leírtuk a központi közigazgatásban dolgozókat leginkább érintő kérdéseket és csatoltuk a 2019. évi állami költségvetéssel kapcsolatos javaslatainkat. Javasoltuk a meglévő érdekegyeztető fórumok (OKÉT, KÉF) működésének mielőbbi beindítását, valamint személyes konzultáció lefolytatását. Leveleinkre a mai napig nem kaptunk választ. Helyette "hidegzuhanyként" sokkoló hír érkezett.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) álláspontja szerint, a sajtóban is megjelent leépítési tervekről, a kormánynak azonnal tárgyalásokat kell kezdenie az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint, amennyiben nem folytatódóik a jármű-modernizációs program, nem lesznek versenyképesek a piacnyitáskor a Közlekedési Központok. 2010-ben a buszgyártással már korábban is kacérkodó magyar vállalkozások bejelentették, hogy újjáélesztik a magyar buszgyártást, és klaszterbe tömörültek.

Szolidáris a közszolgálatban foglalkoztatott, s elbocsátásokkal fenyegetett dolgozókkal a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A konföderáció elfogadhatatlannak tartja, hogy az érintetteket képviselő szakszervezetekkel tartott érdemi egyeztetés, illetve bármilyen hatásvizsgálat  nélkül jelent be a kormány a sajtón keresztül 15-20 százalékos leépítést, egzisztenciális bizonytalanságba sodorva ezzel emberek ezreit.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a minisztériumok és a kapcsolódó intézmények dolgozói létszámának 15-20 százalékos várható leépítését jelentett be 2018. augusztus 14-én reggel az ún. Kormányinfón. A cél az – tette hozzá –, hogy a központi közigazgatás mostani 14 ezer fő körüli létszáma csökkenjen.

A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós Tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével. Első körben az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani.

Áder János hivatala most arról tájékoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, hogy az államfő az adótörvények módosításáról szóló törvénycsomagot „valamennyi szempontot mérlegelve" írta alá. Tehát nem vette figyelembe, hogy a cafetéria szabályainak változása miatt kétmillió munkavállaló érdeke sérül.