Különböző számadatok keringenek arról, hogy hány embert fog a kormány leépíteni a közszférában, de Gulyás Gergely 15-20 százalékos kijelentésénél többet senki nem tud. A héten áttörés várható az ügyben, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy a szóban forgó 100 ezer ember hiányozni fog vagy sem az ágazatból – sőt van olyan szakszervezeti vezető, aki szerint már most is hiányzik ennyi ember. A volt VOSZ-főtitkár Dávid Ferenc szerint viszont az ország versenyképessége csak a versenyszférába való átcsoportosítással valósulhat meg, miközben Boros Péterné szakszervezeti vezető szerint olyan nagyok a terhek, amelyek már több munkahelyi halált is okoztak.

Augusztusban derült ki, hogy a kormány megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya szakot a felsőoktatásban. Az egyetemek 24 órát kaptak a javaslat véleményezésére. A kormánypárti politikusok azzal érveltek, hogy a társadalmi nemek kutatása nem tudomány, hanem ideológia, és amúgy sem akar senki „genderológust foglalkoztatni” – írja a 444.hu.

A cikksorozat első részében láthattuk, hogy Magyarországon az időskorúakra (65+) ugyan nem sokkal kevesebb további életév vár, mint más európai országokban, ugyanakkor további életéveiket az európai átlagnál sokkal rosszabb egészségi állapotban, illetve képességhiányos helyzetben élik le. Azt, hogy Magyarországon az időskorúak életminősége meglehetősen rossz, ami a fentiekből következik, nemrég egy nemzetközi szervezet kutatása is megerősítette. A „Research Network on an Aging Society” [1] értékelése alapján 18 fejlett ország közül (OECD országok) Magyarországon a legrosszabb időskorúnak lenni – írja a Mérce.

Információink szerint a Hír Tv-nél és az Echo Tv-nél is attól tartanak, hogy a két csatorna működésének „összehangolása” jelentős létszám-leépítéssel jár. A Hír Tv-ben egy leltár borzolja most a kedélyeket, és többen emlegetnek egy rejtélyes decemberi időpontot, amikor „nagy bejelentést” tesz a csatorna vezetése – tudta meg a Népszava.

A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket és autonómiájukat, kis vidéki egyetemek zárhatnak be, bölcsész- és társadalomtudományi szakok szűnhetnek meg és a hátrányosabb helyzetű fiatalok végleg kiszorulhatnak a felsőoktatásból – írja a Népszava.

A kormány szerint nincs szükség ennyi emberre a közszférában, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. A két fél egymással nem egyeztet, pedig hétfőn már bejelenthetik, hogyan bonyolítják le a beígért leépítést – írja a HVG.

A kormány a hétfői életbe lépés előtt máris módosította a hajléktalanrendeletét, kiszedve belőle azokat az elemeket, amelyek minimális emberiességet engedtek volna a köztéri hajléktalanságot büntető, a hajléktalan személyes holmijainak megsemmisítését lehetővé tévő szabályozáson belül – írja az Index.

Szimpla hazugságnak minősítette a Honvédelmi Minisztérium azt a hírt, hogy önkéntes tartalékos szolgálatra köteleznék a bürokráciacsökkentés során elbocsátott, az egészségügy, az oktatás hiányszakmáiban elhelyezkedőket. Az állami szférát érintő leépítésekről a hétfőre tervezett Kormányinfón fog a kormány bejelentést tenni.

Rövidesen kiderül, hogy a kormány hány embert rúg ki a közszférából. A korábbi bejelentések szerint 15-20 százalékos lehet a létszámleépítés, de az csak a jövő héten derülhet ki, hogy kiket érint az elbocsájtási hullám. A hírek szerint a „halállisták” a legnagyobb titokban készülnek a minisztériumokban. ” A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy a leépítések előkészítésébe a szakszervezeteket eddig nem vonták be, holott ezt törvény írná elő. A Fühü-nek nyilatkozó Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy látja, hogy a kormány elbocsájtási terve azért is irreális, mert a közszférában munkaerőhiány van, például ezért életveszélyes hely ma a kórházak sürgősségi osztálya. De fenyegető a pedagógushiány, illetve az állami hivatalok túlterhelése, hisz veszélybe kerülhet a nyugdíjfizetés, vagy az állami alkalmazottak fizetésének kiutalása is.

Az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének szervezésében: A sztrájkjog – gyakorlat és gyakorolhatóság. Ingyenes rendezvény 2018. november 15-én.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ