A cégek eddig megspórolhatták azoknak a dolgozóknak a végkielégítését, akik megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudták ellátni korábbi munkájukat, az Alkotmánybíróság viszont egy nemrég hozott döntésében törvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást – írja közleményében a Magyar Szakszervezetek Szövetséget (MASZSZ), amely szerint a döntés több ezer munkavállalót érinthet.
A szakszervezeti szövetség szerint sok cégnél évek óta bevett szokás, hogy végkielégítéssel járó elbocsátás helyett fizetés nélküli státuszban tartják azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem tudják ellátni korábbi munkakörüket, más feladatot viszont nem biztosít számukra a cég. A munkaadók arra játszottak, hogy fizetés nélkül a korábbi munkáját ellátni képtelen, vagy a a szokásos foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat során arra alkalmatlannak minősített dolgozó pár hónap után felmond, így meg lehet spórolni a végkielégítést.
Ezt a módszert a MASSZ „totális kivéreztetésként” írja le, amire a Munka törvénykönyve, a kormány 2022-ban bevezetett módosítása értelmében lehetőséget is adott.
A törvény alapján az erre a furcsa parkolópályára került dolgozók pedig nem kaphatnak sem távolléti díjat, sem állásidőre járó juttatást, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra, sőt szociális juttatásra sem jogosultak, sőt elveszítik az egészségbiztosítási ellátásokra való jogviszonyt is.
Mostantól azonban ezt már egyetlen vállalatnál sem lehet megtenni. Az Alkotmánybíróság ugyanis egy hasonló eset kapcsán a közelmúltban úgy döntött, hogy ez az eljárás törvénytelen. A testület egyhangú határozattal megsemmisítette a Munka törvénykönyvének azt a részét, amely szerint nem illeti meg távolléti díj – és minden egyéb azzal járó juttatás sem – azt, aki korábbi munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az AB döntése alapján „a munkavállalónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll”. A MASZSZ ez alapján felszólítja az érintett munkáltatókat, hogy mielőbb megnyugtatóan rendezzék a félreállított dolgozók sorsát.