A koalíciós szabadsághoz és a szabad szervezkedéshez kapcsolódó szakszervezeti jogokat a nemzetközi (munka)jog is biztosítja. Így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei, az 1950-ben az Európa Tanács által aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európa Tanács keretében 1961-ben elfogadott Európai Szociális Karta és végső soron az Európai Unió joga is. A nemzetközi és európai szintű szabályozás elsődleges célja, hogy a nemzetállami munkaügyi kapcsolatok szabályozása és a struktúra kialakításának egyes elemei közel azonos alapokon nyugodjanak a szervezkedési szabadság jogának elismerésével. Ezt a jogot, illetve a kollektív alkuhoz való jogot a nemzetközi és európai normák alapvető emberi jogként deklarálják. A szakszervezeti jogok mindezen sajátosságok mellett nem képeznek egy zárt, taxatív, pontosan körülhatárolható rendszert, ráadásul az azonos elnevezéssel bíró jogok tartalma és hatása is eltérő lehet, sőt, még egy adott országon belül a különböző területeken legalizált jogok sem azonosak. Magyarországon a versenyszféra, a köztulajdonban működő munkáltatók vagy éppen a „klasszikus” közszféra kollektív munkajogi szabályozása is élesen elkülönül.

Rendkívüli ülést tartottak, miután felkerült a dokumentum a parlament honlapjára. Úgy tűnik, a HOSZ-nál nem sejtették, mire készül a kormányzat - írja a Népszava.

Karácsony Szilárd Érdekérvényesítés című új könyvének bemutatója 2023. december 8-án 10:30-12:00 között lesz a Benczúr Hotelben. A kötetet Gosztonyi Gábor, a SZEF szervezésért felelős alelnöke, Szatmári Lajos, a SZEF oktatásért és kommunikációért felelős alelnöke valamint Éber Márk Áron, az ELTE TáTk docense prezentálja. A könyv megjelenését a Szakszervezetek együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatta.

Kevés a fizetés, nincs elég védőnő az országban - erről beszélt a Független Egészségügyi Szakszervezet egyik védőnői alapszervezetének vezetője a Népszavának. A csaknem 5 ezer körzetből 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. A DK a belügyminisztert teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Belügyminisztérium Híradónk megkeresésére pontatlannak nevezte az adatokat, és azt is közölte: az idén júliusi 18 százalékos béremelés után jövő márciusban tovább nő a védőnők fizetése.

A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.

 A minimálbérről és garantált bérminimumról szóló friss megállapodás nem csak az ezeket keresőkre lesz hatással, akár kétmillió állampolgárt is érinthet. Az infostaer.hu cikke.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem támogatja a benyújtott törvénymódosító javaslatot ebben a formájában, ezért kéri annak sürgős átgondolását.

A munkavállalói jogok durva megsértésének, történelmi visszalépésnek és nem utolsó sorban életveszélyesnek is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb törvénymódosító tervezetet, amellyel eltörölné a kormány a munkahelyi kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot. A MASZSZ felszólítja a döntéshozókat: tegyenek le az ismét előzetes egyeztetés nélkül született változtatási tervről, mert a törvényi lazítással munkavállalók százezreinek az egészségét, esetenként az életét kockáztatják.

A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget. A Népszava írása.

Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat - írja a Népszava.