Budapest most már látványosan küszködik az egekbe szökő ingatlanárak problémájával: egyre inkább kiszorulnak a városból azok az emberek, akik saját ingatlan híján az albérletpiacra kényszerülnek. A szinte nem létező szociális bérlakásállomány mellett majdhogynem lehetetlen a fővárosban úgy lakást találni, hogy a bérleti díjra ne menjen el a háztartás jövedelmének 40 százaléka. A problémával nem vagyunk egyedül Európában, de a budapestivel ellentétben a tőlünk nyugatra lévő városok vezetése legalább próbál valamit kezdeni vele. A bécsi önkormányzati lakásállományt Budapesté soha nem érheti utol, de a meglévő lakásállományát a magyar főváros is kezelhetné bölcsebben, az albérletpiacon a leginkább kitett bérlők segítésébe pedig akár rendszerszintű változtatások nélkül, már holnap is bele lehetne kezdeni. Az Abcug cikke.

 2018 volt az az év, amikor a világ üzleti szféráját domináló, termékeiken keresztül pedig lassan az élet minden apró szegmensét befolyásolni képes techóriások dolgozói először mutattak igazán jelentős, kollektív kiállást azokért az értékekért, amelyeket cégeik annak idején hangzatos küldetésnyilatkozataikban rögzítettek, de azóta egyre kevésbé tisztelnek – legalábbis ezt a tanulságot vonja le a magunk mögött hagyott esztendő munkásmegmozdulásaiból a Wired.com online techmagazin egyik évi végi összefoglaló írása a Mércén.

A rendes fizetésük dupláját, de szerencsés esetben akár a 3-4-szeresét is ki tudják alkudni azok a külföldön dolgozó magyarok, akik nem jönnek haza karácsonyozni. Arról meséltek: nem könnyű ilyenkor a családtól távol, de legalább új oldaláról ismerhetik meg a várost, ahol élnek, és még a munkahelyükön is kikapcsolhatják a karácsonyi zenét – írja a HVG.

A Brexit rengeteg változást hoz Európára, mi pedig különösen érintettek vagyunk, hiszen becslések szerint 350 ezer magyar él életvitelszerűen a szigetországban – írja a Blikk.

Helyszíni tudósítót küldött Budapestre a Reuters, de a Bloomberg, a Wall Street Journal és a New York Times is kiemelt cikkben foglalkozik a magyarországi történésekkel – írja a napi.hu.

Most, hogy az Orbán-kormány 400 órára emeltette az elrendelhető éves túlórák számát a magyarországi dolgozók részére, vagyis lényegében elfogadták a rabszolgatörvénynek nevezett törvényt, kijött egy ez elé tükröt állító német adat. (Nem mellékes: a túlóraszám növelésével az itt működő német cégek jól járnak.)

Orbán Viktor miniszterelnök újabb határvonalakat lépett át az Országgyűlésben szerdán megszavazott törvényekkel, az évi 400 órányi túlórát engedélyező, valamint az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról szóló jogszabályokkal - közölte az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója.

 A külföldi sajtó is figyelemmel kíséri a Magyarországon megszavazott „rabszolgatörvényt”, illetve annak fogadtatását.

Az elektromos autók elterjedésével 2035-ig több, mint százezer munkahely szűnhet még Németországban – nem csak az autóiparban és diplomát igénylő posztokon is.

 Bernie Sanders demokratikus szocialista vermonti szenátor, volt elnökjelölt-jelölt és Jannisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter, jelenleg európai parlamenti képviselőjelölt, a nemzetközi progresszív mozgalom két aktuális rocksztárja és elvtársaik felhívást intéztek a világ progresszív erőihez a már korábban is emlegetett Progresszív Internacionálé nevében – írja a Mérce.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ