A japán kormány a napokban hirdette ki az aktuális éves gazdaságpolitikai ajánlásait, amelyek között már hivatalosan is helyet kapott a munka és a magánélet egyensúlyának támogatása. A dolgozóit híresen (mondhatni, sztereotipikusan) túlhajszoló ország ezentúl arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy kevesebb időt töltsenek az irodában, a cégeket pedig támogatják abban, hogy ezt a 4 napos munkahét keretében meg is tudják valósítani. A Qubit cikke.

A kormány azzal érvel a gyakran még mindig hagyománykövető (értsd: dolgozóit túlhajszoló) vállalatok felé, hogy a négynapos munkahét bevezetésével sikerülhet megtartaniuk azokat a tapasztalt és jó képességű alkalmazottaikat, akiket egyébként elveszítenének, ha családalapításra adják a fejüket, vagy az idős hozzátartozóikról kell gondoskodniuk. A kormány szerint a négynapos munkahét többeket sarkallna továbbtanulásra vagy további képesítések megszerzésére, de a politikusok azt sem rejtik véka alá, hogy reményeik szerint a plusz szabadnap a költéseket is megdobná, így a gazdaság fellendítésében is nagy szerepet játszhatna.

Japán emellett egy öregedő társadalom, ahol a népesség a születések számával együtt csökken, így a programtól azt is várják, hogy a fiataloknak több idejük lesz párt keresni, ami hosszabb távon több házassághoz és születendő gyerekhez vezetne.

A Deutsche Welle riportja szerint a korábbi japán kormányok számos gazdaságpolitikai módszerrel próbálták már fellendíteni a lassuló nemzetgazdaságot, de a jegybank kifogyott az ötletekből, így jutottak el a gondolatig, hogy életmódbeli váltásra van szükség. Ezt a koronavírus-járvány is alátámasztotta. „A járvány alatt a cégek új működési módokat alakítottak ki, és azt vették észre, hogy fokozatosan nő a hatékonyságuk. A távmunka sokak számára jelentősen kényelmesebb, ami a produktivitásnak is jót tesz” – mondta a lapnak Martin Schulz, a Fujitsu vezető közgazdásza.

Több szakértő szerint azonban a tradíciókhoz ragaszkodó Japánban még akkor is nehéz átvinni egy ilyen átfogó reformot a munka világában, ha az eredmények magukért beszélnek, ráadásul az ország az elmúlt időben munkaerőhiánnyal is küszködött, hiszen a népességcsökkenés miatt egyre kevesebb fiatal lép a piacra. A felmérések szerint a munkavállalók támogatják a négynapos hetet, ugyanakkor attól tartanak, hogy azt csak bércsökkentés mellett vállalnák be a cégek, és azzal a váddal tartanák sakkban őket, hogy nem elég elkötelezettek a vállalat felé.

A fiatalok számára már most is óriási problémát jelent a fizetetlen túlóra. Egy, a DW-nek nyilatkozó fiatal munkavállaló szerint volt olyan cég, amely az állásinterjú során elárulta, hogy havi 60 órányi túlórázásra kell számítania, de még annál a vállalatnál, amit végül választott, is csak annyit tudtak ígérni, hogy 15 óránál nem kell több ingyen pluszmunkát végeznie egy hónapban.

Schulz szerint tavaly sikeresen megmutatták a japán dolgozók, hogy nem kell fizikailag is jelen lenniük az irodában, akár késő estig ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzanak, de a japán mentalitásban benne van, hogy ennek ellenére a cégek lassan elkezdik visszarendelni az alkalmazottaikat a munkahelyre, és elölről kezdődik minden. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, elengedhetetlen volt a kormány ösztönzése a munka-magánélet egyensúly támogatására.

Forrás: Qubit