A KSH friss adatai szerint a február-áprilisi időben tovább nőtt, és 174 ezerre emelkedett a munkanélküliek száma, ugyanakkor a kormány szerint mintegy negyedmillió ember munkahelyét sikerült megtartani a Gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően. Arról, hogy ez a két adat hogyan kapcsolódik és milyen hatással van egymásra, Hornyák József, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban

A veszélyhelyzet elmúlásával, július elsejétől egyebek mellett visszavonásra kerülnek a Munka törvénykönyvét érintő változtatások is, amelyekkel bár a kormány szerint elvileg rugalmasabbá tették, hogy „a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni”, valójában gyakorlatilag megszüntették a munkajogot. A Mérce írása.

Az idei év elején még azért küzdöttek a munkavállalók és az érdekképviseleteik, hogy minél magasabb béremelést csikarjanak ki, néhány hónap elteltével a munkahelyek megtartása került a fókuszba. A cégek többsége az összeomlásra leépítéssel válaszolt – olvasható az mfor.hu-n.

A munkaerőpiacra is komoly hatással volt a koronavírus- járvány kirobbanása, és az ezt követő gazdasági leállás. Baranya megyében a munkanélküliek száma áprilisban csaknem elérte a 18 ezret, de az újraindulás több lehetőséget is biztosít nekik – írja a bama.hu.

Nemzetgazdasági érdekből bizonyos vállalatoknak megengedné a kormány, hogy a végletekig kizsigereljék a dolgozókat – írja a Népszava.

A munkanélküliek átlagos létszáma 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt áprilisban a KSH adatai szerint – az ado.hu.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség beperli a kormány stratégiai partnerét, a Wescast Hungary Autóipari Zrt.-t, amely a mintának tekintett kínai gazdaság egyik zászlóshajója, mert szerintük a cég jogellenesen járt el, amikor nem fizetett a dolgozóinak arra az időre, amíg leállították az üzemet (majdnem egy hónapra, április 15. és május 10. között). A Wescast ráadásul 800 emberéből 250-et akart elbocsátani, ám nem jelentett be csoportos létszámleépítést – írja a Pénzcentrum.

Majdnem három héttel a belengetése után még mindig nem tudni semmit a kormány munkanélküliséget ellensúlyozó tervéről, amely szerint állami cégek vehetnék fel az állásukat vesztettek egy részét. De mely cégek és milyen munkakörökbe? Mi a különbség e program és aközött, ha valaki egy állam cég most is aktív álláshirdetésére jelentkezik? Az ITM és az állami vagyonért felelős miniszter hallgat és/vagy egymásra mutogat. A HVG írása.

Múlt pénteken jelent meg a kormányhatározat, amely szerint ezen a héten már azok is részt vehetnek a közfoglalkoztatási programban, akik önállóan is képesek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Megszűnt a szakképzettekre vonatkozó minden korlátozás. Az ígéretek szerint a kormány megduplázza a közmunka keretét, a jelenlegi 100 ezer helyett 200 ezer vagy még több ember is kaphat az államtól munkát. Vajon érdemes-e alulfizetett állami munkahelyekre terelni azokat, akik néhány hónap múlva önállóan is elhelyezkedhetnének? A 168 óra írása.

A késedelmes fizetések miatt 250-280 milliárdra emelkedhet év végére a lánctartozások összege az építőiparban – olvasható a Népszava írásában.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ