Egyre javul a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkoztatottsági aránya, de az uniós átlagtól még messze van. Átalakult a támogatási rendszer, az EMMI szerint előnyére, a segítő szervezetek viszont panaszkodnak – írja a Világgazdaság.

Lassul a magyar gazdaság növekedése, ezért 2020-ban már kevésbé emelkednek a bérek, miközben az infláció viszonylag magas marad. Jöhet a 345 forintos euró – írja a Népszava.

Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

Nem fest derűs képet az idei Munkaerőpiaci tükör a fiatalok helyzetéről. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok ugyan az utóbbi években folyamatosan javulnak, de azzal nem dicsekszik a kormány, hogy Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya sokkal magasabb az uniós átlagnál, 2018-ban a 18-24 éves korosztályban az EU országok 10,6 százalékos átlagához képest 12 és fél százalék volt. Ezen belül a magyar lányok közül sokkal többen maradnak ki az iskolából, mint máshol – olvasható a Népszavában.

Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra – olvasható a HVG-ben.

A 2019 végi rabszolgatörvény-ellenes tüntetések során korábban nem tapasztalt indulattal tiltakoztak munkavállalók és ellenzékiek az éves túlórakeret megemelése ellen. A tüntetések jól illeszkednek abba a 2010 óta tartó trendbe, hogy a választások után kb. fél évvel a baloldali és liberális választók utcai tüntetéseken fejezik ki elégedetlenségüket a jobboldali kétharmad és bizonyos tekintetben saját pártjaikkal szemben is. Ellentétben azonban a 2014-es netadós tüntetésekkel, a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések során nem szorultak a háttérbe a politikai pártok. A Mérce cikke.

A vendégmunkásokkal letört bérek, az automatizálás és a csökkenő kereslet miatt egyre nehezebben érvényesíthetik érdekeiket a munkavállalók – olvasható a Népszavában.

Magyarországon az átlagos adóadminisztráció évi 277 órát tesz ki, azaz egy munkavállalónak csaknem hét hétig foglalja le munkaerejét. Összehasonlításképp ez az adat Észtországban 63 óra, Romániában pedig 163 óra. Nálunk a legalacsonyabb az információkat elektronikus formában megosztó vállalkozások aránya – írja a novekedes.hu.

Egyre több magyar stratégiai ipari vállalat vág bele komoly beruházásokba, hogy minél több munkakörbe bevonja a dolgozók helyett a robotokat. Ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank december 19-én publikált, friss inflációs jelentéséből. A jelentés növekedést állapít meg a „versenyszférában” foglalkoztatottak körében, ugyanakkor elárulja, ez a növekedés a szakértelmet nem igazán igénylő szolgáltatóipari szektorban keletkezett, míg  például a feldolgozóiparban úgy növekedett a termelékenység, hogy közben a foglalkoztatás csökkent, tehát általánosan a leépítések jellemzőek a szektorra. A Mérce írása.

A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, mondhatni, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik – derül ki egy kutatásból.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ