A gazdaság felfutásával a kormány szűkíteni kezdte a közmunkaprogramokat, azokra egyre kevesebb forrást biztosít, miközben a programokban résztvevők összetétele is jelentősen átalakult – írja az Mfor.hu a Belügyminisztérium 2019-es ellenőrzési jelentése alapján. A dokumentum alapján megállapítják, hogy zömében olyan közmunkások dolgoznak a közfoglalkoztatásban, akik a betöltetlen, szabad munkahelyek szempontjából kedvezőtlenebb régiókban laknak, vagy a szaktudásuk áll távol attól, amire a cégeknek szükségük van. Egyszerűen megfogalmazva: ők már nehezen foglalkoztatható személyek.

Miközben Magyarország dinamikusan zárkózik fel a kontinens nyugati részéhez az információs és kommunikációs technológiai szektorban foglalkoztatott szakemberek számát tekintve, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a pályán. A probléma Európa-szerte jelentős, ugyanakkor az IT-területen folyamatosan nőnek a változatos szakmai készségeket és úgynevezett soft skilleket igénylő pozíciók – ebben pedig gyakran erősebbek a női munkavállalók.

A különféle szupermarketek, de már a kisebb cégek is egyre nagyobb számban alkalmaznak csökkent munkaképességű embereket. Ennek ellenére még ma is van nagyjából 150 ezer olyan megváltozott munkaképességű ember, aki bár tudna dolgozni, még sincs állása. A ado.hu írása.

A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók száma év végére drasztikus mértékben megugrott - derült ki azokból az adatokból, melyeket lapunk kért ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. A Privátbankár cikke.

Nemcsak a jövedelmi szintek kedvezőbbek, hanem a feketén vagy a szürkén foglalkoztatottak száma is kisebb azokon a munkahelyeken, ahol van szervezett dolgozói oldal.

Igazi gasztroforradalom zajlik az utóbbi években Magyarországon, ma már nem csak a fővárosban, hanem az ország szinte minden szegletében lehet részünk kitűnő ízekben és színvonalas kiszolgálásban. Az ínyencek hálásak: a hazai vendéglátóhelyek 2019-ben együttesen összesen 1500 milliárd forint árbevételt értek el, a forgalom volumene tehát egy év alatt 6,9 százalékkal nőtt. A szakképzett munkaerő hiánya azonban továbbra is fenyegetésként vetül a szektorra, miközben a képzőhelyek a piaci szereplőkkel karöltve mindent megtesznek azért, hogy tapasztalt és magasan kvalifikált szakembereket indítsanak el a pályán. Az uzletem.hu írása.

Jelentősen lelassult a foglalkoztatás növekedése az elmúlt időszakban, miközben a munkanélküliségi ráta sem csökken már. A téli gyengébb adatokat akár szezonális hatások is magyarázhatnák, azonban éves alapon sem láthatunk már szép növekedéseket – írja a Portfolio.

Közel 150 ezer magyar dolgozott távmunkában 2018-ban a KSH most publikált tanulmánya szerint. Az otthoni munkavégzés jellemzően szellemi foglalkoztatás esetén lehetséges, leginkább a 35-40 évesekre jellemző, és ami sokaknak csábító lehet: nagyrészt nem a munkaidőt, hanem az eredményt figyelik a munkáltatók. A portfolio.hu cikke.

A család, munka, karrier háromszög néha fekete lyuknak tűnik a tudományos területen tevékenykedő nők számára, de a helyzet nem megoldhatatlan. Ez a gondolat hívta életre Nők a tudományban címmel azt az eseménysorozatot, amely során Pécsett rendezték meg az első olyan konferenciát Magyarországon, ahol kutató nők tudtak egymással olyan témákról beszélni, amely az életpályájukat érinti. De milyen lehetőségei vannak egy nőnek a reáltudományok műveléséhez? Milyen a nők foglalkoztatása a technológia világában? Hogyan lehet a fiatalabb generációk lányainak meghozni kedvét egy olyan pályához, amelyről idáig keveset tudtak? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ