A gyakran sikersztoriként tálalt magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, súlyosan egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak. Ezeket és a lehetséges megoldásokat térképezi fel munkások tapasztalataira is építve a Fókuszban Kecskemét: Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban című szakszervezeti kiadvány. Kérdés ugyanakkor, hogy Magyarország gazdasági pozíciójában mekkora mozgástere van a szakszervezeteknek – írja a Mérce.

Az államnak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak közösen kell felkészülniük a digitalizáció kihívásaira, amelyek egyaránt érintik majd a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 100 éves fennállása alkalmából szervezett konferencia megnyitóján szerdán Budapesten.

A Klubrádió műsorvezetője, Para-Kovács Imre szerint „a munkavállalókat kormány még nem képviselte ezen a bolygón”; Székely Tamás szakszervezeti vezető erre úgy reagált: valószínűleg ezért erősíti az űrkutatást a kormányzat, hogy megnézze, mi a helyzet a bolygón kívül.

A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar munkaerőpiacnak még jelentős tartalékai vannak, a fiatal és a még tanuló korosztály munkavállalásának könnyítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt feladat – írja a kamaraonline.hu.

Havonta rácsodálkozunk a KSH által közölt átlagfizetésekre, legutóbb már nettó 246.000 forintot írtak a novemberi jelentésbe, ami nonszensz, a KSH friss levele szerint talán kezdjük megérteni a valóságtól messze lévő átlagbér-jelentéseket – írja a muon.hu.

A dohányipari gépek iránti kereslet csökkenése miatt logisztikai, papíripari, csomagolóipari eszközök gyártását fejleszti, egyben átalakítja a foglalkoztatottak munkaidőkeretét a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. 2020-ban – közölte a pécsi székhelyű vállalat az MTI-vel.

Mi is többször írtunk már arról, hogy a négynapos munkahét bevezetésének milyen előnyei lehetnek. A munkával töltött idő csökkentésének azonban van egy másik, szintén terjedő módja, az ötórás munkanapra való átállás. A CNBC több céget is megkérdezett az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, és a válaszok elég sok meglepetéssel szolgáltak – írja a g7.hu.

Az ország mintegy 110 ezer közfoglalkoztatottjából a fővárosban már csak alig több mint ezer van, pedig az önkormányzatok több feladatot tudnának adni nekik. Így sokan hullanak ki az ellátásokból és egy fillér nélkül vagy alkalmi munkákból kénytelenek tengődni – olvasható a Népszavában.

 Miközben idehaza szinte minden vállalkozás munkaerőgondokkal küzd, tízezrével vannak olyanok, akik vállalhatatlanul hátrányos feltételekkel dolgoznak. Lehetne ez másképp is, de éppen akkor, amikor a munkaerő-kölcsönzés megjelent a magyar piacon, a hazai szakszervezetek túlságosan gyengék és megosztottak voltak ahhoz, hogy képviselni tudják ezeknek a munkavállalóknak az érdekeit. A multinak pedig mindössze egy dolog számít: az extraprofit. A többit meg majd csak lepapírozzák valahogy – írja a Népszava.

Az ország sorsát az oktatás rendszere határozza meg. Ennek egyik fontos szelete a szakképzés, de nem önmagában, s nem kiszakítva az egészből – írja a Népszava.

Munkajogi tanácsadó válaszol

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ