Idén júliusban termelő szektorban a tavalyi nyárhoz képest háromszorosára nőtt a diákmunka iránti kereslet az észak-magyarországi megyékben, míg a déldunántúli településeken több mint kétszeres volt a bővülés. Ezt támasztja alá az évi közel 10.000 diákot foglalkoztató, Mind-Diák Szövetkezet legújabb statisztikája is, amely alapján a növekedési trend országosan is megfigyelhető – a diákok munkaórája többszörösére nőtt a tavalyi nyárhoz képest. A megugró tendenciát jól bizonyítja az a kimutatás, amely szerint az észak-dunántúli régióban nagyrészt a kereskedelem területén nőtt a diákok foglalkoztatása 88%-kal, míg Dél-Alföldön leginkább az ügyfélszolgálati szektorban emelkedett, ahol 169%-os növekedés következett be a tavaly nyári adatokhoz képest. Országos körkép.

A Mind-Diák Szövetkezetnek az ország minden régiójában számos iparágban vannak partnerei, a tapasztalataik pedig azt mutatják, hogy a 2020-as adatok után 2021 nyara számos szektorban jelentős növekedést hozott. Míg év közben elsősorban adminisztratív, irodai, és szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat keresnek a hallgatók, addig nyáron szívesebben vállalnak logisztikai, kereskedelmi, üzemi munkákat, mert ebben az időszakban elsősorban gyors pénzkereseti lehetőségek után néznek.  A munkaadói oldalon ezek mellett erős a kereslet az ügyviteli, pénzügyi, ügyfélszolgálati területek iránt is.

A különböző szektorokat megvizsgálva a logisztikával foglalkozó cégek mutatkoztak a legstabilabbnak. Ebben az iparágban a közép-magyarországi térségben nőtt leginkább a diákfoglalkoztatás, ahol már 2020-ban is több mint 12.000 órát dolgoztak a fiatalok júliusban. Ehhez képest 2021-ben további 47%-kal nőtt a ledolgozott órák száma, amely többek között a hatékony munkaszervezésnek, a gyors betanulásnak, a diákok és a munkáltatók rugalmasságának, valamint a belföldi és nemzetközi online kereskedelem fellendülésének köszönhető.

Legnagyobb növekedésű szektorok régiónként a 2020-2021-es nyári hónapok adatai alapján

A diákok bruttó munkabére

A ledolgozott munkaórák mellett a diákok bére is változott a tavalyi évhez képest, mivel ennek alapját a mindenkori minimálbér adja, így a legalacsonyabb órabér összege is nőtt. Átlagban 1150 - 1600 forintos órabért kerestek a legtöbb munkakörben, de a specifikusabb, a diákok felé nagyobb elvárásokat támasztó pozíciók esetén, például szakmai feladatokat ellátó gyakornokoknál ez a 2000 forintot is meghaladhatja. Eltérően a hagyományos álláshirdetésektől, a diákmunkahirdetésekben feltüntetik az órabért is, így nemcsak a fiatal jelentkezők, de a vállalatok is jelentős időt spórolhatnak a kiválasztás folyamata során.

A Mind-Diák Szövetkezet adatai alapján Bács-Csongrád-Békés megyékben például adminisztratív és ügyfélszolgálati munkákat átlagosan havi 97 órában láttak el a fiatalok egy hónapban, amiért bruttó 123.000 forintot kaptak. Veszprém megyében a kereskedelemben 122 órás munkavégzés mellett jellemzően 158.000 forintot kerestek. Heves megyében üzemi területen havi 145 óráért átlagosan 193.000 forintot tehetett zsebre egy diák. Budapesten és Pest megyében a pénzügyi területen átlagosan 127 órát dolgoztak a gyakornokok 197.000 Ft-ért.

Nyár elején inkább a megrendelőkön múlik, hogy hogyan osztják be a diákok munkavégzését, azonban a 2021-2022-es tanév kezdetével már az új órarendekhez is igazodni kell. Amint közzéteszik az új félév órarendjeit a hallgatók számára, ismét felélénkül a diákmunka iránti kereslet a hallgatók részéről is – sokan például jellemzően év közben teljesítik a szakmai gyakorlatukat.

Diákok átlag bruttó órabére 2021-ben szektoronként

Rugalmas munkaidő és munkaszervezés

A fenti táblázatok is jól mutatják, hogy a tavalyi nyárhoz képest országosan nőtt a diákfoglalkoztatottság szinte minden jelentős szektorban. „Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a cégek az első hullám sokkja után felkészültek a további nehézségekre, így például már a diákok számára is lehetővé tették a legtöbb helyen, hogy otthonról dolgozzanak. A változáshoz ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a vállalatok felismerték, a jelenlegi bizonytalanságban egyfajta stabilitást jelenthet a szövetkezeten keresztül alkalmazott diákok rugalmassága és sokrétűsége. Ráadásul csak a ledolgozott órák után kell fizetni, a diákfoglalkoztatás adózása is kedvezőbb, így alacsonyabb költségek mellett alkalmazhatnak a cégek rugalmas, az új kihívásokra fogékony munkaerőt.” – mondta Bor Katalin a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

Ez a fajta rugalmasság természetesen egy új munkaszervezést és hatékony betanítást is igényel a vezetőktől. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb szektorban országosan is kezdenek nyitottá válni a napi 4-6 órás illetve a heti 2-3 napos beosztásra, ami a diákok szabadidejéhez jobban illeszkedik. „Az ősz eleje ugyanakkor minden évben hoz egy átmeneti pár hetes bizonytalanságot, amíg a diákok nem tudják az órarendjüket, ez pedig befolyásolhatja a munkaidejüket. Az új toborzásokat érinti csak ez az átmeneti időszak, ami várhatóan szeptember közepére lezárul. Az őszi hónapoktól a hallgatók körében a szakirányú tanulmányokat feltételező gyakornoki feladatok kereslete ismét megugrik”.