A kormányprogram időzítése némiképp különös, hiszen a járványügyi korlátozások feloldásával egyre inkább ismét munkaerőhiányról, nem pedig munkaerő fölöslegről lehet beszélni Magyarországon – olvasható a Népszavában.

A munkavállalói létszám növelése és a kapacitások bővítése céljából vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) 13,7 milliárd forintos keretösszeg erejéig - jelentette be hétfőn Bodó Sándor, az innovációs tárca  foglalkoztatáspolitikai államtitkára. A támogatást a kevésbé fejlett régiókban - Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon - működő kkv-k igényelhetik, amelyeknek vállalniuk kell, hogy legalább 3, legfeljebb 25 dolgozóval bővítik júniushoz képest dolgozóik létszámát.

Munkavállalónként legfeljebb 4 millió forintot lehet igényelni.

A bérköltséget - maximum bruttó 309 ezer forintot - 8 hónapig finanszírozza a program, ezután a kkv-nak további 8 hónapig kötelező tovább foglalkoztatnia az érintett dolgozókat. A vállalkozás a bérköltség 30 százalékának megfelelő összeget fordíthat eszközbeszerzésre. Ha az új munkaerő regisztrált álláskereső volt, az átalány 35, ha tartós álláskereső volt, 40 százalékra emelkedik. Bodó Sándor szerint a program 4 ezer embernek segíthet a munkába állásban.

A pályázatra az év végéig – illetve a keret kimerüléséig - lehet jelentkezni elektronikus úton a Magyar Államkincstár oldalán.  A program időzítése némiképp különös, hiszen a járványügyi korlátozások feloldásával egyre inkább ismét munkaerőhiányról, nem pedig munkaerő fölöslegről lehet beszélni Magyarországon. A KSH legutóbbi adatai szerint immár 4,7 millióra rúg a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint a teljes foglalkoztatottság ismételt elérése 2021 második felében megvalósulhat, a munkanélküliségi ráta pedig stabilan 4 százalék alatt marad, ezután 3,2–3,6 százalékra mérséklődik. 

Igaz, az MNB Inflációs jelentéséből az is kiderül, hogy a 167 400 forintos minimálbért, illetve a 219 ezer forintos garantált bérminimumot kereső, mintegy egymillió dolgozó 80-85 százaléka a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik. Minél kisebb egy cég, annál több dolgozója kapja csupán a kötelező legkisebb fizetést (legalábbis papíron A szerk). Ágazatok szerint a kereskedelmi, feldolgozó-, valamint építőipari vállalkozásoknál, régiós összevetésben a déli és keleti megyékben keresik meg a legtöbben csupán a minimálbért és garantált bérminimumot.  

Forrás: Népszava