A koronavírus okozta járvány következtében a gazdaságot érintő működési zavarok mérséklése érdekében a munkáltatók gyakran éltek a munkaidő-csökkentés eszközével. A járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, de szeptember végén még mindig 123 ezren voltak, közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje. Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel - olvasható a KSH Statisztikai Tükör elemzésében. A napi.hu cikke.

Orbán Viktor azt ígérte áprilisban, hogy annyi munkahelyet fog a kormány teremteni, mint amennyit a vírus elpusztít, szeptemberben pedig azt nyilatkozta, hogy már teljesítették a vállalásukat – idézi föl az RTL Klub Híradója.

A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Az oktatas.atlatszo.hu cikkében most annak jártak utána, hogy hogyan alakul ez 2021-ben: továbbra is érvényben marad-e a nyelvvizsga-mentesség, és amennyiben igen, kik és milyen feltételekkel élhetnek a kedvezménnyel.

A szakemberhiánytól való félelmet a Covid-aggodalmak váltották fel a magyarországi pénzügyi osztályokon is. A fő kihívás az automatizáció, de a vezetők számára a kollégák motiváltságának fenntartása is kemény feladatnak ígérkezik. Az InfoTandem infografikája.

Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket, azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.

A KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberre 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben az álláskeresők egy másik adatbázis szerint 21 ezerrel kevesebben lettek – írja a HVG.

Szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 482 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 32 ezer fővel kevesebb, az előző év azonos időszakához képest pedig 24 ezer fős a csökkenés, derült ki a KSH adataiból. Az előző hónaphoz, augusztushoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma. Ezzel megtört a koronavírus-járvány első hullámának vége óta, vagyis 4 hónapja javuló trend a munkaerőpiacon. Részletes elemzésünk azonban azt mutatja, hogy alapvetően nem az elsődleges munkaerőpiac gyengélkedik, hanem elsősorban a közmunkások és a külföldön dolgozó magyarok havi létszáma esett vissza, utóbbi összefügg a határzár és a korlátozó intézkedések megjelenésével – írja a Portfolio.

A lakosság várakozásai negyedik hónapja romlanak, ám az üzleti szféra már mintha látna némi fényt az alagút végén: annyian akarnak új embert felvenni, ahányan elbocsátanának – derül ki a GKI konjunktúraindexéből – írja a HVG.

A Randstad regionális ügyvezető igazgatója szerint a magyar dolgozók kevésbé bíznak a munkáltatóban és a kormányban, ez is befolyásolta lépéseiket a koronavírus-járvány idején. Baja Sándor úgy látja, a rövid távon látható felívelések mellett hosszasan elhúzódó válság következhet, erre pedig azoknak is oda kell figyelniük, akik most akarnak elhelyezkedni – írja a HVG.

Miközben a járványellenes intézkedések miatt a vendéglátóipari, turisztikai és rendezvényszervezési ágazatokban minimum több tízezren váltak munkanélkülivé, addig az ősz beköszöntével a feldolgozóiparban hatalmas munkaerőigény merült fel. A fellendülés oka, hogy most zajlik az elmúlt hónapokban kiesett termelés pótlása. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek beszámolója szerint annak ellenére, hogy állástalanok tömege jelent meg, az üres pozíciók betöltése ugyanakkora, vagy még nagyobb nehézséget jelent, mint a vírus előtti időszakban – írja a napi.hu.