Köztes megoldáson dolgoznak a bérszövetségbe tömörülő budapesti közszolgáltató cégek szakszervezetei az idei fizetésemelés érdekében. Van is ötletük, hogy honnan lenne pénz – írja a Világgazdaság.

Az elmúlt napokban a dunaújvárosi vasmű modernkori történetének legújabb fejezete bontakozott ki a szemünk előtt, ami alapján mostanra még határozottabban kijelenthetjük: nem a piacgazdasághoz méltó, ami most a térség legnagyobb foglalkoztatójánál történik. Ebben a helyzetben állt ki az újságírók elé Nagy Péter, a vállalat jogi képviselője, hogy ismertesse, miért és hogyan akarta átvenni a Dunaferr irányítását a kisebbségi ukrán tulajdonos, és ez miért volt illegitim. Részletesen bemutatta bizonyítékokkal alátámasztva (amelyekről azonban fotót nem készíthettünk, mert jelenleg folyamatban van a nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál), hogy az ukrán akció hogyan használt fel hamis okiratokat és hogy a folyamatba már bekapcsolódott az orosz Vnyesekonombank, mert megelégelte az ukránok akcióját. Arról is beszélt, hogy a társaság jövője szempontjából meghatározó megállapodást írtak alá a kazah érdekeltségű, de osztrák hátterű Safin Handels Gmbh-val, aki eddig is fontos beszállítója volt a vasműnek. Az előszerződés alapján egy bérgyártás körvonalazódik a gyárban, amit most a cég jogi képviselője is megerősített nekünk. 

Nem tudni, hogy jogos birtokbavételi kísérlet vagy fenyegető erődemonstráció történt, amikor egy csapatnyi biztonsági ember el akarta foglalni a Dunai Vasművet – olvasható a Népszava oldalán.

A TASZ tájékoztatójában a szülőket és tanárokat érdeklő legfőbb kérdéseket válaszolják meg a vonatkozó jogszabályok, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kiadott a speciális járványügyi szabályokra vonatkozó intézkedési terv alapján. 

Ahányan vannak, szinte annyiféleképpen zajlott le – vagy zajlik jelenleg is – a „modellváltás” néven elhíresült folyamat azokon az egyetemeken, amelyek hallgatói és oktatói az Oktatói Hálózat és a NEM az alapítványosításra! csoport által szervezett online fórumon meséltek szerda este arról, hogy hogyan élték meg az alapítványi kiszervezés folyamatát, és milyen kapaszkodóik vannak még a hazai felsőoktatás jelenleg nem túl fényesnek ígérkező jövőjét illetően – írja a Mérce.

Az elmúlt időszakban konstruktív, a kormányzattal is egyezségre törekvő szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete kemény hangú bejegyzésben állt ki amellett, hogy a kormány ne nyissa meg az iskolákat április 19-én. Azt követelik, hogy maradjanak zárva az iskolák, ha mégis kinyitnának, akkor ne menjenek dolgozni a tanárok.

Szarka Gábor szerint sérti a Színház- és Filmművészeti Egyetem érdekeit és a hatályos magyar jogszabályokat is, hogy magyarországi jogi akkreditáció nélkül „oktatást” folytató civil szervezetek azzal hitegetik az intézmény hallgatóit, hogy külföldi egyetemek „befogadják” őket és számukra a magyar jogszabályoknak megfelelő diplomát állítanak ki- derül ki az SZFE élére szeptemberben, a modellváltást követően ültetett kancellár Magyar Nemzethez eljutatott leveléből. A Mérce cikke.

Sztrájkot hirdetnek a felsőoktatásban április 19-23 között, vagyis egy teljes munkahétre több magyarországi egyetem polgárai, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása, az alapítványi modellváltás ellen tiltakozzanak – olvasható a Mérce cikkében.

A Fővárosi Törvényszék idén március 10-i ítélete szerint az Oktatási Hivatal (OH) kellő indok nélkül akadályozta meg 2020 novemberében, hogy a Színház- és Filmművészeti egyetem polgárai saját oktatásuk jogszerűségét vizsgáló ellenőrzésbe betekintést nyerjenek, és hogy benyújtsák a blokád alatt is zajló oktatásról szóló dokumentációt  – adta hírül kedden délután az SZFE HÖK. A Mérce cikke.

A magyar jogrendszerben nincs polgári engedetlenség  – jelentette ki pár éve Orbán Viktor. A büntető törvénykönyvben valóban nem találunk ilyen passzust, ám ettől még nagyon is létezik – állítja Sándor Zsuzsa. A 24.hu cikke.