Az ország sorsát az oktatás rendszere határozza meg. Ennek egyik fontos szelete a szakképzés, de nem önmagában, s nem kiszakítva az egészből – írja a Népszava.
Magyarországon sok vállalkozás és állami tulajdonú cég küzd számottevő munkaerőhiánnyal. A munkáltatók mára felismerték, hogy a munkaerőhiány csökkentésének egyik lehetséges módja a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, melyet egyrészt a munkaerő kereslet motivál, másrészt a közteherfizetést szabályozó jogszabályok kedvező irányba történő változásai is ösztönöznek – írja a Portfolio.
Írmagja sem maradt az egykori nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. – írja a 24.hu.
Magyarországon egyre kevesebb vállalat panaszkodik arra, hogy nem találja meg a szükséges munkaerőt a legfrissebb felmérések szerint. Ez egy újabb jele annak, hogy vége lehet a hatalmas munkaerőhiány időszakának, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra minden vállalat megtalálja a számára szükséges munkavállalókat. Magyarország így már nem lóg ki a régiós országok közül, azonban egy módszertani váltás is szerepet játszhat a változásban, miközben kezd visszatérni a korábban már jól ismert probléma: az elégtelen kereslet – írja a Portfolio.
„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie – derült ki a lapunk birtokába került tervezetből.
Idén karácsony környékére több munkaszüneti napot is meghatározott a vonatkozó rendelet, így többek között otthon lehetünk december 24-27. között. A szerencsések tehát négy, egybefüggő napot szabadság igénybevétele nélkül tölthetnek otthon. De kik dolgozhatnak ezeken a napokon is és milyen feltételekkel? Dr. Heinrich Renáta, a DAS jogásza válaszol a sokakat érintő kérdésre.
Első ajtós felszállás, étkezési szokások – csak néhány ok azok közül, amelyek miatt konfliktus alakulhat ki a járművezetők és utasaik között, és amelyek végkimenetele akár a sofőr bántalmazásába is torkollhat. A szakszervezeti vezető az ATV Start című műsorban elmondta, hogy kollégáik egyebek mellett azt sérelmezik, hogy cégük nem áll ki értük, ezért ők is megszállják azt a telefonvonalat, amelyen az utasok jelenthetik be panaszaikat.
Egy évvel a „rabszolgatörvény” elfogadása után Pécsen egy cégnél mégis bevezették a hároméves munkaidőkeretet, és ehhez a szakszervezet is csatlakozott - a munkavállalók érdekében. Az okokról, és hogy mi változott a túlóratörvény bevezetése óta, Benke Norbert, a Vasas Szakszervezet régiós titkára beszélt – írja a Pécsi Stop.
Miként arról a Mérce is beszámolt, az Alkotmánybírósági Törvény (2011. évi CLI. tv.) kedden a fideszes parlamenti többség által elfogadott módosítása szerint a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya. „Így azonban előfordulhat, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be” – írja fent hivatkozott cikkében Diószegi-Horváth Nóra. Sőt, tegyük hozzá, az adott szerv hatáskörének korlátozása is ilyen panasz alapját jelentő indok lehet, ha az működésének súlyos zavarához vezetne vagy Alaptörvényben foglalt hatáskörét csorbítaná. A Mérce cikke.
Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Részletes adatok az eduline.hu.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu