Közel 150 ezer magyar dolgozott távmunkában 2018-ban a KSH most publikált tanulmánya szerint. Az otthoni munkavégzés jellemzően szellemi foglalkoztatás esetén lehetséges, leginkább a 35-40 évesekre jellemző, és ami sokaknak csábító lehet: nagyrészt nem a munkaidőt, hanem az eredményt figyelik a munkáltatók. A portfolio.hu cikke.

A legkönnyebben azok érhetik el a munkáltatójuknál, hogy otthon dolgozzanak, akik magasan képzettek. Sőt, a „home office” lehetősége a munkahelyen csökkenti a szabadságként kivett vagy betegállományban töltött napok számát. Budapest után Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a távmunkások aránya.

Az alkalmazottak kevesebb mint 4%-a dolgozott távmunkában 2018 első negyedévében, ami 144 ezer foglalkoztatottat jelentett. Otthonról elsősorban a szellemi foglalkozásúak tudnak dolgozni, hiszen a gyárakban még a digitalizáció és a robotizáció jelenlegi állása szerint sem lehet felügyelet nélkül hagyni a gépeket. A vizsgált időszakban a szellemi foglalkozásúak 7,9%-a (133,5 ezer fő) dolgozott távmunkában, a fizikai foglalkozásúaknak mindössze a 0,5%-a (10,6 ezer fő), ami megerősíti azt, hogy a távmunka döntően szellemi munkavégzés esetén lehetséges.

A TÁVMUNKÁT VÉGZŐ ALKALMAZOTTAK 23%-A A MUNKÁLTATÓJA KÉRÉSÉRE DOLGOZOTT ÍGY, MÍG A TÖBBSÉGÜKNEK (55%) A MUNKAKÖRÜK TELJES MÉRTÉKŰ ÖNÁLLÓSÁGA MIATT VAN RÁ LEHETŐSÉGE.

A távmunkások alkalmazottakon belüli aránya a 35–39 éves korosztályban a legnagyobb, 6,1%, a fiatalabbak estében jóval alacsonyabb az arány. A KSH szerint feltételezhető, hogy az alkalmazottaknak bizonyos idejű munkatapasztalatra kell szert tenniük ahhoz, hogy a felettesük megbízzon bennük és jóváhagyja az otthoni munkavégzést, továbbá rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel ahhoz, hogy önállóan, különösebb segítség nélkül is képesek legyenek távmunkában ellátni munkájukat.

  • A fenti megállapítást igazolhatja az is, hogy a távmunkások között nem találunk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatottakat, és a határozott időre szóló szerződéssel rendelkezők száma is elenyésző.
  • Szintén a munkáltatói bizalom jeleként értelmezhető, hogy a távmunkában dolgozók 62%-ának nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket,19%-uk pedig maga vezeti a nyilvántartást a munkaidejéről.
  • 74%-uknak biztosítottak hozzáférést a munkahelyi hálózathoz.Közülük legtöbben (92%) a levelezőrendszerhez fértek hozzá, ami – a telefon mellett – a munkatársakkal való kapcsolattartás leggyakoribb formája volt.

Sokan felsőfokú végzettséggel rendelkeznek

A nagyobb településeken élők nagyobb arányban élhetnek a távmunka lehetőségével. Amíg Budapesten az alkalmazottak 10%-a dolgozik távmunkában, addig a községekben mindössze az 1,3%-uk. A Budapesten és a megyei jogú városokban élő alkalmazottak a kisebb településtípusokon élőknél nagyobb arányban válthatják ki a munkahely és a lakóhely között utazással töltött időt úgy, hogy otthonról dolgoznak.

Az iskolai végzettséggel együtt nő a távmunkában dolgozó alkalmazottak aránya. Amíg az alapfokú végzettségűek 0,5%-a, addig a felsőfokú végzettségűek 9,7%-a dolgozik távmunkásként. A távmunkások aránya a matematikai, számítástechnikai és egyéb természettudományos képzési területen végzettek körében a legmagasabb, 16%.

Az összes távmunkást tekintve a legtöbb munkavállaló a felsőfokú végzettségűek közül kerül ki (69%), az érettségizettek aránya 27%, az érettségi nélküli középfokú végzettségűeké és az alapfokú végzettséggel rendelkezőké pedig elenyésző.

A távmunka tehát elsősorban a nagyvárosokban élő, magasabb végzettségű alkalmazottakra jellemző, míg az alacsony végzettséggel rendelkezők és a kistelepüléseken élők többnyire nem tudják igénybe venni

- foglalja össze az elemzés.

Regionális bontásban Budapest után Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a távmunkások aránya (3,5%), míg Észak-Magyarországon a legkisebb (1,3%). Ez egyrészt az egyes régiókban élő foglalkoztatottak között meglevő iskolázottságbeli különbségekkel magyarázható, másrészt azzal, hogy Budapesten dolgoznak a legnagyobb arányban alkalmazottként a szolgáltatási szektorban.

A TÁVMUNKÁSOK 82%-A A SZOLGÁLTATÁSI SZEKTORBÓL KERÜL KI, ŐKET KÖVETIK AZ IPARBAN, ÉPÍTŐIPARBAN ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK (18%), MÍG A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK SZÁMA ELENYÉSZŐ.

Ennek feltehetően az az oka, hogy a távmunkához szükséges infokommunikációs technológia mezőgazdaságban való használatának jelenleg még marginális a szerepe.

Távmunka = otthoni munka

A távmunkában dolgozók túlnyomó többsége, 89%-a otthonról végzi a munkáját, és csak 11%-uk az, aki például teleházban, kihelyezett irodában, nyilvános helyen (kávézóban, üzletközpontban), vagy ügyfeleknél.

  • Az otthonról végzett távmunka aránya a 15–24 évesek körében volt a legalacsonyabb, 72%.
  • Az alapfokú és az érettségi nélküli középfokú végzettségűek fele végzi otthonról a távmunkát.
  • A kisebb városokban és a községekben alacsonyabb az otthonról végzett távmunka aránya, mint a nagyobb városokban.
  • A távmunkát végző fizikai foglalkozásúaknak mindössze 58%-a dolgozik otthonról, míg ez az arány a szellemi foglalkozásúak esetén 92%.
  • A régiók közül Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb az otthonról végzett távmunka aránya (73–80%).

Az úgynevezett közösségi irodák (angolul coworking space) száma főként a fővárosban emelkedett az utóbbi időben, ám ezek elsősorban nem a távmunkát végzők, hanem a szabadúszók munkavégzésének színterei.

A 25-40 évesek szeretnek otthonról dolgozni

A távmunkások legnagyobb hányada,

  • 66,5%-a nem meghatározott rendszerességgel,
  • 14%-uk előre meghatározott rendszerességgel,
  • míg 19,5%-uk folyamatosan, a hét minden napján

a munkahelyétől távol végezte a munkáját.

Tekintve, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a távmunkavégzés rendszeresen folytatott tevékenység, így feltételezhetjük, hogy akik nem meghatározott rendszerességgel végeztek távmunkát, ők „home office” keretében dolgoztak. Magyarországon 2018 első negyedévében jóval nagyobb volt azoknak a száma, akik „home office”-ban dolgoztak, mint azoké, akik a munkaszerződésükben rögzített feltételekkel végeztek távmunkát.

  • A „home office” a 25–39 évesek körében volt a legnépszerűbb.
  • A fővárosban és a községekben kisebb arányban dolgoztak „home office”-ban, mint a városokban.
  • A régiók közül Nyugat- és Közép-Dunántúlon végzik a távmunkát ilyen módon a legnagyobb arányban (80, illetve 76%).

Imádják az otthoni munkát

A távmunka – a „home office”-szal együtt – számos előnnyel és hátránnyal jár: lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rugalmasabban ütemezze a munkaidejét, házimunkát is végezhet közben (pl. mosás, főzés), vagy ügyintézést is beiktathat az idejébe, ezzel szemben nehézséget jelenthet – többek között – a munkatársakkal való személyes kapcsolat hiánya, vagy a munkaidő és a szabadidő határainak tudatosítása.

Az alkalmazottaknak a távmunkáról alkotott véleménye alapján megállapítható, hogy

  • akik nem dolgoznak távmunkában, azok – bár lehetnek valós negatív tapasztalataik is – hajlamosabbak a távmunka előnyeit lebecsülni, az ezzel járó negatív kockázatokat pedig felnagyítani,
  • míg a távmunkát végzők sokkal pozitívabban értékelik az otthonról történő munkavégzést, mint azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel.

A tanulmány megállapítja, hogy

a „home office” lehetősége a munkahelyen csökkenti a szabadságként kivett vagy betegállományban töltött napok számát, ezáltal növelheti a munkavállalók lojalitását a munkáltató irányába.

Egyre nő az igény
A munkavállalás rugalmas feltételei a XX. század második felétől kezdve váltak egyre szélesebb körben elterjedtté a munkaerőpiacon, ma pedig már szinte evidenciaként kezelik sok ágazatban - írja a tanulmány. Ez az igény összecseng azzal, hogy az elmúlt években tapasztalható csökkenő munkaerő-kínálat mellett egyre több munkáltató próbálja teljesíteni az alkalmazottai munkaszervezéssel kapcsolatos kívánságait, ezzel is megkönnyítve a munkavállalók toborzását, valamint a munkaerő megtartását. A távmunka lényegi eleme az internetalapú munkavégzés, amely során a munkavállalók infokommunikációs eszközök használatával tartják a kapcsolatot munkáltatójukkal, főnökükkel, munkatársaikkal és a munkavégzés eredményét elektronikusan továbbítják.

Forrás: Portfolio

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!