Az új szakképzési törvénnyel szembeni kifogásainak adott hangot a Pedagógusok Szakszervezete a hétfői konzultáción. Ezekre a felvetésekre is reagált Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a Babits-központban tartott munkaértekezleten – írja a teol.hu.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hétfői, szekszárdi konzultációjának középpontjában a szakképzési törvény állt. A rendezvényen Fülöpné Szűcs Mária, a megyei szervezet vezetője azt kifogásolta, hogy a minisztérium nem egyeztette a szakképzési törvényt a szakszervezetekkel.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár elmondta, körülbelül másfél-két évvel ezelőtt létrehozták a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT-et), melynek a szakszervezetek is tagjai voltak. Ez igaz a Pedagógusok Szakszervezetére, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetére (PDSZ-re), a Szakképzési Szakszervezetre és a Pedagógus Karra is. Vagyis négy olyan szervezet volt a SZIT-ben, amely folyamatosan részt vehetett a munkában. Maga a rendelet és a törvény is úgy alakult ki, hogy a munkacsoportokba szakértőket lehetett delegálni. A PDSZ bizonyult ebben a legaktívabbnak, a legtöbb szakértő e munkacsoportokban a PDSZ részéről volt.

A szakszervezet részéről elhangzott az a félelem is, negatív változásokat hoz, ha a szakképzésben dolgozókat kiveszik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alól és a Munka Törvénykönyve hatálya alá helyezik. A Kjt. esetében olyan jogszabály vonatkozik az érintettre, mely megszabja bérét, előmeneteli rendszerét, szabadságát, jubileumi jutalmát, végkielégítését. A Munka Törvénykönyve viszont a béralkura hagyatkoztat.

Pölöskei Gáborné szerint ez nem így van. A szakképzési törvény és a végrehajtási rendelet is pontosan megfogalmazza, mi az alapbér. Amikor átvesszük a kollégákat, ez meghatározott – kevesebb bérük nem lehet – hangsúlyozta. A Kjt.-ben meghatározott, eddig elért juttatási előnyök változatlanul megvannak. Hiszen a jubileumi jutalomnál az egybeszámítás rendszere változatlanul él, vagyis akik bent vannak a rendszerben, azoknak ugyanúgy jár. Ugyanez igaz a pedagógusigazolványra és az azzal járó kedvezményekre.

Az utazási kedvezményre is, melyet dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter támogatásával tudtak beemelni a rendszerbe. Egy utazási kedvezményeket is tartalmazó közlekedési rendelet révén megfogalmazódott, hogy a szakképzés oktatói is részesei ennek – tette hozzá. Elkészítették az oktatói minősítési rendszernek egyik lábát, mely lehetőséget teremt arra, hogy magát a bért valamilyen minőséghez kössék. Különbözően dolgoznak a tantestületekben a tanárok, mint minden munkahelyen. Különböző minőségű munkát végeznek, és a jobbat meg kell fizetni. Erre most lehetőség lesz ezzel a bérrendezéssel. 35 milliárd plusz jön be, ennek felosztásánál mindenképp praktikus egy minősített rendszerben gondolkodni – emelte ki az államtitkár. A nyári szabadságról is gondoskodnak, már a szakképzési törvényben is benne van a húsz nap pótszabadság. Mely valóban kevesebb öt nappal, mint ami a Kjt.-ben van, de a Munka Törvénykönyve előír egy kötelező pótszabadsági rendszert, mely korhoz kötött. És például egy 45 éves oktató esetében így öt nappal nem kevesebb, hanem több szabadság lesz, mint a Kjt.-rendszerben. Az oktatási minősítési rendszer fényében is fontos az oktatók feltöltődése, regenerációja, amihez több szabadságot biztosítanak – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

Palotás József a Pedagógusok Szakszervezetének tanácsadója szerint azonban nem szerencsés, ha három-négy évente gyökeresen felforgatnak egy rendszert. Álláspontja szerint mindig csak ahhoz a konkrét problémához kellene hozzányúlni, mely tényleg változtatást indokol.

A helyettes államtitkár elmondta, az új rendszer alapjai 2012-ben úgy alakultak ki, hogy a duális képzés megerősödött; a vállalatokat már behozták a képzésbe. Ha ezek nem történnek meg, nem lehetne most meglépni ezeket a fejlesztéseket. De a régi keretek közt, a régi szabályozásban továbbfejleszteni már nem lehet. A kis lépések már nem működnek. A szakképzési elvárások szerint a régi rendszerben nem szervezhető meg az oktatás. Így nem kerülhetnek nagyobb modulokba, nem tölthetnek hosszabb időt a vállalatnál a gyerekek. Ha a diák örökösen beszalad az iskolába, majd kiszalad a vállalathoz, az nem jól működik. A gyerek menjen be az iskolába, tanuljon, és utána esetleg hetekig nem kell iskolába járnia, hanem a vállalatnál lehet. E szabályozásokat meg kellett teremteni, de a régi rendszerben erre nem volt lehetőség, ezért kellett új alapokra helyezni – tette hozzá.

Forrás: teol.hu