Törvénymódosítást javasol a Magyar Szakszervezeti Szövetség a korábbi munkakörükre alkalmatlanná vált, ám továbbra is keresőképes több ezer munkavállaló helyzetének rendezésére. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság már fél évvel ezelőtt megváltoztatta a Munka törvénykönyve több pontját is az érintettek javára, a jelenlegi szabályozás még mindig nem határozza meg pontosan a munkáltatók ilyen esetekre vonatkozó kötelezettségét. A MASZSZ mindkét fél számára egyértelmű szabályozást sürget. A kormány viszont még mindig nem döntött, beavatkozik-e – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai ülésén.
Ezrek kerülhettek bér és járulék, vagyis egyetlen fillér megélhetési bevétel nélkül parkolópályára a munkahelyükön azért, mert megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudták ellátni korábbi munkakörüket. Annak ellenére, hogy egyéb – könnyebb vagy másfajta – feladatra alkalmasak lettek volna, a munkáltató nem ajánlott fel egyéb lehetőséget számukra, nem mondott fel nekik, hanem egyszerűen félretette őket munka és kereset nélkül úgy, hogy bármilyen díjazást kaptak volna.
A szakszervezetek az Alkotmánybíróságtól kérték a helyzet rendezését, amely fél évvel ezelőtt részben teljesült is: az Mt. bizonyos pontjait ugyanis alkotmányellenesnek ítélte a grémium, s azok megváltoztatásával egyértelművé vált egyebek között az, hogy a munkaköri alkalmatlanság miatt félreállított munkavállalókat díjazás illeti meg – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert azonban továbbra is problémának tartja, hogy a munkáltatók számára változatlanul csak választható lehetőség és nem törvényi kötelezettség másik munkakört felajánlani a korábbiba belerokkant, ám könnyebb feladatokra alkalmas alkalmazottaknak. A MASZSZ tapasztalatai szerint a cégvezetők új munkakör felajánlása helyett általában a könnyebb megoldást, a félreállítást választják. Ez tehát egy megkezdett, ám befejezetlen, s egyik fél – munkáltató és munkavállaló – számára sem egyértelmű szabályozás – jelentette ki az elnök.
A MASZSZ – a Magyar Helsinki Bizottsággal folytatott szakmai együttműködést követően - kidolgozott egy Mt.-módosítási javaslatcsomagot, amit július végén meg is küldött a kormánynak. Ebben egyrészt alapjogi érvekkel támasztották alá a helyzet tarthatatlanságát, másrészt javasolták a díjazás pontos törvényi rendezését, s azt, hogy kötelezzék a munkáltatót új munkakör felajánlására. A szövetség ebben a csomagban az érintett munkavállalók elbocsáthatóságának korlátozását is kérte a döntéshozóktól.
Az ügy a VKF legutóbbi, szeptember 17-ei ülésén is napirendre került, ám kiderült, a kormány még nem döntött, hogy beavatkozik-e. Az viszont elhangzott, hogy a döntéshozók megvizsgálják, jogos-e az Alkotmánybíróság által megváltoztatott pontok részletes kiegészítése. Úgy tűnik, ez csak a szakszervezetnek fontos és annak a több tízezer önhibáján kívül szerencsétlen helyzetbe került munkavállalónak és családjának – jegyzi meg Zlati Róbert.
