A munkajogi védettség kérdését két aspektusból vizsgálom, elsősorban meghatározom, hogy kik számítanak munkajogi védetteknek, hogyan lehet munkajogilag védetté nyilvánítani egy szakszervezeti tisztségviselőt; másodsorban, hogy mit jelent a munkajogi védettség, mi a tartalma, milyen előnyökkel jár, és hogy mire kell ügyelni. Ez az összefoglaló nem csupán a jogi hátteret, a szabályokat tartalmazza, de bemutatja, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek a szabályok, milyen lépéseket kell megtenni, milyen akadályokat kell leküzdeni, és hogy – a néha nem világos szabályok miatt − milyen eltérő értelmezések forognak "közszájon".
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva. A munka törvénykönyvéről gyakran elhangzik, hogy kifejezetten komplex szerkezetű, „jogászoknak szóló mű”,[3] noha azon törvények egyike, amelyet nem jogászok is tömegesen használnak, beleértve a kollektív munkajog klasszikus szereplőit (jogalanyait). Az alábbiakban öt olyan szabályozási „ellentmondásra” hívom fel a figyelmet a kollektív munkajog területén, melyek nem kellő egyértelműsége és eltérő értelmezési lehetősége a kollektív munkajogi alanyok között jog és érdekviták forrásaivá válhatnak. Ezek a – korántsem teljes körű – kritikai észrevételek és javaslatok kapcsolódnak a kollektív szerződés megkötéséhez, módosításához és megszűnéséhez, illetve a szakszervezetet megillető egyes jogok gyakorlásához. A továbbiakban ezen kérdések elemzését végzem el.
Tavaly elkészült a magyarországi szociális ágazattal és az itt zajló szociális párbeszéddel foglalkozó országtanulmány, amelyet dr. Borbély Szilvia készített. A magyar fordítás itt olvasható el az érdeklődők számára.
Mikor egy szakszervezeti tisztségviselő azt a szót hallja, hogy mediáció, akkor nagy valószínűséggel a csaknem 20 éven keresztül - 1996 és 2015 között működött - Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) fog az eszébe jutni. Az MKDSZ de facto megszűnése után annak feladatait a pályázati forrásokból létrehozott Munkaügyi Tanácsadói és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ) hivatott ellátni. Mindkét szervezet a mediáció speciális típusára az ún. munkaügyi mediációra szakosodott, ahol a mediátor érdekképviseletek és munkaszervezetek - leginkább szakszervezetek és munkáltatók - képviselőiből álló tárgyalódelegációk között közvetít.
A szociális párbeszéd rendszerváltozást követő története nem választható el a kormányok történetétől. Mindegyik kormány igyekezett a maga képére formálni a szociális párbeszéd rendszerét, amivel természetesen a saját értékeit, törekvéseit is kifejezte.
Mindazonáltal ha korszakokat kívánunk megkülönböztetni, nem épült ki minden kormányváltással új rendszer. Másfelől arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a rendszer 1990-ben nem a semmiből nőtt ki: bizonyos, kifejezetten előre mutató gyakorlatról már 1990 előtt is beszélhetünk.
A szakszervezetek jövőjével kapcsolatos kérdések a rendszerváltás óta foglalkoztatják a munkaügyi kapcsolatok művelőit, szereplőit, így a hazai szakszervezeti mozgalmat is. Minden ilyen kérdésfeltevés óhatatlanul előhívja azt a filozófiai kérdést, megismerhető-e a jövő? Erre természetesen „nem” a válasz, ugyanakkor semmi nem akadályozza meg az embert abban, hogy a jövőről gondolkodjon, sőt tervezzen, célképzeteket alkosson, összerendezze azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel ezek a célok elérhetők, majd az ismeretlen jövőben szépen végigmenjen azon az úton, amely e célok eléréséhez vezet. A mesékből is tudjuk, hogy egy ilyen úton mindig közbejön valami, hol a gonosz boszorka, hol a sárkány, hol csak az Óperenciás tenger akadályozza, hogy továbbmenjünk. A mesében ezek az akadályok mindig legyőzhetők. Vagyis a kérdést úgy lehetne differenciálni, van-e a szakszervezeti mozgalom alakulásának célja, vannak-e eszközei, amelyekkel ezeket a célokat elérheti, vannak-e megfelelő erőforrásai ahhoz, hogy az úton óhatatlanul közbejövő akadályokat legyűrje.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Dura Stúdió Kft. meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2017-et. Részletek
Öt diplomadolgozatot is elismerésben részesített, közülük kettőt Dura László díjjal jutalmazott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Dura Stúdió, a hagyományteremtő céllal alapított díj átadó ünnepségén. A két győztes szakdolgozat közül az egyik a sztrájkjog érvényesülését vizsgálja a Sztrájktörvény módosítását követően, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a másik pedig a régi és az új Munka Törvénykönyve tükrében elemezte a kollektív munkajogi rendelkezéseket.
A Labourstart kampányt indított a FKF-től a bértárgyalások alatt elbocsátott négy szakszervezeti vezető érdekében. A linkre kattintva egy e-mail küldésével fejezd ki tiltakozásodat és szolidaritásodat az elküldött tisztségviselőkkel! http://www.labourstart.org/go/
A tartós hideg időjárás miatt fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés egészségi és biztonsági kockázatai. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére hívja fel a munkáltatók figyelmét – írja a kamaraonline.hu.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu