Már nem csökken a szakszervezetek szervezettsége, mind eredményesebb bérharcot folytatnak, érik az együttműködésük erősödése – ezt fogalmazták meg egymástól függetlenül a nagy konföderációk vezetői a KSH elemzésére reagálva, amely szerint fokozatosan fogy az érdekvédelmi szervezetek taglétszáma.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) pénteki ülése előtt jelentetett meg az állami hírügynökség egy bőséges összefoglalást a szakszervezetek taglétszámának alakulásáról. A KSH adataira alapozva arról számolt be az MTI, hogy csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években. A munkavállalók érdekképviseleteit súlytalanító adatok vélhetően a kormány pozícióinak erősítését szolgálják a jövő évi bértárgyalások előtt, de ettől még az adatok megfelelnek a valóságnak, bár a Népszava által megkeresett szakszervezeti vezetők árnyaltabb képet vázoltak fel.

Az utóbbi másfél évtizedet nagy mozgás jellemezte a munkaerőpiacon, tömegessé vált az elvándorlás, felgyorsult a munkahelyváltás, a cégek megszűnése és újraalakulása, ami miatt nehéz követni, mekkora a taglétszám tényleges változása – értékelte a helyzetet Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint összességében a szervezettség nem sokat változott az utóbbi időben, mert a megszűnések miatt bekövetkezett létszámcsökkenést pótolták az új belépők. A határozottabb kiállás tagokat vonzott, a járműiparban, kereskedelemben nőtt a taglétszám, ezért ennek a határozott fellépésnek a folytatását ígérte.

Az utóbbi hat évben kifejezetten szakszervezet ellenes lépéseket tett a kormány a jogszabályok szigorításával, a sztrájk például a versenyszféra lehetősége maradt, ezért erre koncentrálnak – tette hozzá.

Az egyre erősebben érezhető munkaerőhiány határozottan segíti az érdekvédelmi akciók szervezését, de az egyéni érdekvédelmi stratégiák nem hatékonyak, csak a közös fellépésnek van értelme munkahelyi, ágazati és konföderációs szinten is. Kordás László szerint az olyan összefogásban van a jövő, ahogyan az MSZOSZ és az Autonómok feladták önállóságukat és együtt dolgoznak a MASZSZ keretein belül. Igazi sikernek azt tekintené, ha már nemcsak a meglévő jogi kereteken belül tudnak majd gondolkodni, hanem képesek lesznek kezdeményezni ezeknek a jogi kereteknek a megváltoztatását is. Ennek eléréséhez viszont az egész mozgalmat új alapokra kell helyezni, ezt sugallja új programjuk címe is: Újrakezdés.

A legfontosabb Kordás szerint az, hogy milyen a szakszervezetek társadalmi beágyazottsága, ebben van komoly szerepe a médiának, amely most kormányzati befolyással működik, ezért a belső kommunikáció megújítására törekszenek, hogy az elért sikerek híre minden munkahelyre eljusson, mert ez az igazi mozgósító és taglétszám növelő erő.

A Munkástanácsok elnöke sok tekintetben hasonlóan látja a helyzetet. Palkovics Imre arra emlékeztetett, az utóbbi években a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatók helyzete stabilizálódott, ez pedig a nagyobb tömegű munkaerő miatt alkalmas terep a szerveződésre. A versenyszférában tapasztalt létszámcsökkenést a köztisztviselők, közalkalmazottak, rendvédelmi dolgozók körében emelkedő szervezettség egyenlítette ki, vagyis egy belső átstrukturálódás után az 50 ezer körüli taglétszámuk ma is megvan. A jogszabályi szigorításokra utalva megemlítette, hogy ma már jogászaik is azt tanácsolják a közszolgáltatások területén dolgozóknak, ha nem sikerül elérni a megállapodást a még elégséges szolgáltatásokról, nyugodtan kezdjenek sztrájkot, mert akkor a politika kénytelen lesz észrevenni, hogy túllépett egy határt. A Munkástanácsok is az ágazati együttműködést szorgalmazza, például makroszintű konzultációs fórumot akar létrehozni a többségi állami tulajdonban lévő közszolgáltatóknál.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) nagyjából 70 ezer tagja van. A szervezet kommunikációs vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a létszám az idén csökkent a háttérintézmények bezárása, és a kiszervezések miatt. Ugyanakkor a SZEF-nél nyugdíjas választmány működik, de az EFOTT-on való részvétellel és helyi akciókkal is igyekeznek vonzani a fiatalokat. Belső változást készítenek elő, hogy tagtoborzásra ösztönözzék szervezeteiket.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) írásos válasza is hangsúlyozta, hogy a gazdaságban lezajlott változások mellett a szakszervezetek létszámának csökkenéséhez jelentősen hozzájárultak a sajtóban megjelenő szakszervezet ellenes anyagok is. Tapasztalataik szerint viszont ebben a körben a kormány jogszabályi szigorításai nem csökkentették, hanem inkább növelték a szervezettséget, mert ellenállást váltottak ki a munkavállalók körében. Ők is utaltak arra, hogy a társadalom megváltozott értékrendjében kisebb szerepet töltenek be szakszervezetek és az általuk képviselt szolidaritási alapeszmék, illetve, hogy a konföderációk összefogása indíthatja el az érdekvédelem felértékelődését. Ehhez idő kell – hangsúlyozták, de „már látszanak biztató jelek”, ahogyan a fiatal munkavállalók meggyőzésében is.

A Liga Szakszervezetektől még nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Kecskeméten vitatkoznak

Sztrájkbizottság alakult a kecskeméti Mercedes gyárban - jelentette be a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely továbbra is 15 százalékos béremelést követel, és nem tudja elfogadni, hogy két évre bebetonozzák a bérfejlesztést, ahogyan arról a vállalatvezetésével a Liga Szakszervezetekhez tartozó Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) megállapodott.

A gyár vezetése közleményben reagált a történtekre, amiben azt hangsúlyozták, hogy céljuk valamennyi érdekképviseleti szervezettel egyezségre jutni, de ennél többet nem árultak el a további tárgyalásokról. Tavasszal már végigsöpört egy sztrájkbizottság-alakítási hullám a hazai autóiparon, akkor sikerült még a munkabeszüntetés előtt megállapodniuk a munkavállalóknak és a munkáltatóknak.

Forrás: Népszava