Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.

Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit, így a státusztörvény 2024. január elsejétől hatályba lép.

Elfogadta a Parlament, és június 1-jén ki is hirdették a Magyar Közlönyben az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt. A törvény június 2-án hatályba lépett, azonban záró rendelkezései alapján nyári igazgatási szünet ebben az évben még nem rendelhető el, téli azonban igen: abban az esetben lehetséges, ha a Kormány erről külön rendeletet hoz, és azt a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül, azaz szeptember 2-ig kihirdeti. Az ado.hu írása.

Megjelentek a 2022-es népszámlálás előzetes adatai, amelyekből többek között az is kiderül, hogy vészesen öregszik a magyar lakosság. Egy ország hosszú távú nyugdíjfizetési képességére az alacsony születésszámok negatív hatással vannak: a jelenlegi trendek alapján a kevés adófizető egyre kevésbé tudja majd eltartani az idős generációkat. A HVG cikke.

Egyelőre nincs jogalkotói válasz arra, mi legyen, ha a dolgozó a táppénz alatt nem épül fel. Szakértővel elemeztük a Munka Törvénykönyvének módosítását - írja a 24.hu.

Hamarosan esedékes a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi egyéb ellátások idei kifizetése. Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesült. Az ado.hu cikke.

Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről – jelentette be Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülését követően, miután eldőlt, hogy a keddi tárgyaláson még hezitáló szervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség is elfogadja a bérajánlatot. Ezzel 2023. január elsejétől a minimálbér bruttó 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 296 ezer 400 forintra emelkedik.

A munkavégzés helyét, a szabadság kiadását, de még az apaszabadság mértékét is jelentősen átírná az a módosító javaslat, melyet hamarosan tárgyalhat a parlament. A munkavállalók nagyon rosszul járhatnak, ha el is fogadják a javaslatokat, a cégek voszint megúszhatják a sok esetben komoly összegű ráfizetést - megkérdeztük a szakértőket arról, mi jó és mi nem jó az új javaslatok között. A Pénzcentrum cikke.

Uniós jogharmonizáció volt az eredeti cél, de ha már hozzányúltak, faragtak még egy kicsit a Munka törvénykönyvén. A minimális szintre behúzott apai szabadság kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot eddig, de a módosítás alapján a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig sok minden változna hátrányosan.

Volt olyan vevő, aki alig több mint 11 millió forintért jutott egy 55 millió forintot érő lakáshoz - írja a HVG.

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.