A SZEF levélben fordult Csepreghy Nándor miniszterhelyettes úrhoz a bejelentett, a közszférát érintő elbocsátások miatt.

Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá tegnap egyezséget három munkaadói szervezet és két szakszervezeti tömörülés. Egyezséget és nem megállapodást, ugyanis a legnagyobb létszámú munkavállalói érdekvédelmi szervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László nem volt hajlandó egy olyan dokumentumhoz a kézjegyét adni, amely kizárólag a kormányzati akaratot tükrözi – olvasható a Népszavában.

„Az ágazati szakszervezetek szerepe meg fog erősödni a konföderációkéval szemben, ezért a hangsúlyt az ágazati együttműködésre kell helyezni” – mondta a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Székely Tamás, aki a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöki tisztét is betölti, ezért is tartja aggasztónak, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni az ágazati párbeszéd bizottságok munkáját. A szakszervezetek.hu-nak elmondta: Brüsszelben az Európai Parlament képviselőihez fordult, mert úgy látja, a kormányzat lélegeztetőgépen fogja tartani az ÁPB-ket azért, hogy a nemzetközi számonkérés során felmutathassa, teljesíti uniós kötelezettségét a szociális párbeszéd terén. 

Az alábbi írás 2003-ban született. Mindenki döntse el, mi változott 12 év alatt.

A magyar egészségügy beteg – ezt sokan és egybehangzóan állapítják meg napjainkban. A betegség tünetei sajnos hosszú listát tesznek ki. Az alábbiakban vitaindító cikkünket olvashatják.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) nemzetközi szervezetekhez fordul, miután a kormány megvonja az ágazati párbeszéd bizottságok pénzügyi forrásait, és ezzel megbénítja az érdemi egyeztetést a munkaügyi partnerek között - közölte az érdekképviselet csütörtökön az MTI-vel.

Szinte csak a létfenntartásra elegendő az a szűkös költségvetés, amelyből a szakszervezeti szövetségek gazdálkodhatnak. Ez derül ki azokból az interjúkból, amelyeket szakszervezeti vezetőkkel készítettünk. Kuti Lászlót, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökét, Fehér Józsefet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma pénzügyi ellenőrző bizottságának vezetőjét, valamint Székely Tamást, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnökét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét arról faggattuk, miből teremtik elő a szervezetük működtetéséhez szükséges pénzt, s mi az, amire ma már nem futja, pedig égető szükség lenne rá.

„Hogyan tovább szakszervezet?” címmel tartottak kerekasztal beszélgetést múlt héten Visegrádon a XII. Magyar Munkajogi Konferencián, ahol a munkavállalói érdekvédelem hazai és európai kilátásait taglalták a meghívott vendégek. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy az európai szakszervezeti mozgalmak válságban vannak és arra is vállalkoztak, hogy felvázolják, milyen megoldásokkal újulhatnának meg ezek a munkavállalói szervezetek – írja a munkajog.hu.

Nem lesz népszavazás a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis alkotmányellenes a Kúria döntése, amely ezt lehetővé tette volna. A népszavazás kezdeményezői azt mondták, ha kell nemzetközi bírósághoz fordulnak. A Szakszervezetek.hu Bodnár Józsefet, a referendumhoz szükséges aláírásgyűjtés elindítóját is megkérdezte a döntésről. 

Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek a férfiak és a nők bérezése közötti indokolatlan különbséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint harcot kell indítani az egyenlő bánásmód elvének érvényesüléséért a bérekben is. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már megtette az első lépést: aláírásgyűjtést indított a nemek közötti béregyenlőség eléréséért. Kordás Lászlótól és Palkovics Imrétől, a két konföderáció elnökétől azt kérdeztük, mit tehetnek az érdekvédelmi szervezetek a béraránytalanságok csökkentése, illetve megszüntetése érdekében.

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.