Orbán Viktor miniszterelnök reggel az Operatív Törzssel egyeztetett, majd utána a parlamentben tartott beszédében ismertette a legújabb intézkedéseket – írja a Mérce.

Az egyetemek bezárnak, rengeteg rendezvény, színházi előadás, koncert marad el – írja a Népszava.

A miniszterelnök azt kérte a minisztereitől, hogy csak nagyon indokolt esetben adjanak ilyen engedélyeket – írja az mfor.hu.

A Nat a köznevelés szemléleti alapjainak meghatározásával kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást – áll az új Nemzeti Alaptanterv alapvetésében.

Tavasszal már egy új rendszerben értékelik a szakképző iskolák oktatóit, ettől függ a fizetésük is – írja a Népszava.

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) egyik tervezett módosítása, a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogát is érinti.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Dura Stúdió Kft. meghirdeti a Dura László diplomamunka pályázat 2019-et.

Jövőre csupán két munkanap-áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2020-ban a húsvéti időszakra esik majd, összesen hat hosszú hétvégével és két szombatra áthelyezett munkanappal lehet tervezni jövőre.

A Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című sorozatának november 4-i előadásai a gazdasági válságok természetével, működési mechanizmusával, előzményeivel, következményeivel és gazdasági hasznával foglalkoznak. A rendezvény fő előadója Csaba László akadémikus, a CEU közgazdász professzora, akit a Qubit arról kérdezett, hogyan hat kölcsönösen egymásra gazdaság és politika, mikor jön és milyen következményekkel járhat a következő nagyobb gazdasági válság. A Qubit a Határtalan tudás médiapartnere.

Neumann László írása először a magyar szakszervezeti mozgalom mai állapotával foglalkozik, statisztikai adatokkal mutatja be, milyen alacsony a szervezettség, és az mennyire változó a különböző ágazatokban, foglalkozási csoportokban. Kifejti, hogy a munkakörülmények kollektív szerződéses szabályozása Magyarországon szűk témakörökre korlátozódik. Ami a digitalizációnak a „munka világát” érintő kihívását illeti, a magyar szakszervezeti reakciók legfeljebb a tanulási fázisig jutottak el, stratégiai gondolkodásra  példákat inkább a részvételi csatornák munkavállalói képviselőinél látunk.

A tanulmány innen letölthető.

Forrás: Magyar Tudomány 179(2018)1, 77–89

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.