Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így  2021. októberétől,  2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.

A kialakult helyzet legalább egymillió munkavállalót érint, ezért a VDSZ sürgős tárgyalásokat kezdeményez a munkáltató szövetségekkel, és a vállalatok vezetésével a probléma gyors és korrekt megoldására. Az első számítások alapján mintegy másfél havi bér lehet az az összeg, amelyet a cégeknek a korábbi rossz jogalkotás következményeként ki kell fizetniük a jogosult dolgozók részére.

A VDSZ  tagjai jogaik érvényesítése érdekében szükség esetén pertársaságot is alakíthatnak – mint tették azt az egri Markhot Ferenc kórház esetében – de a szakszervezet szerint a kérdést nem a tárgyalótermekben, hanem a tárgyaló asztalnál kell megoldani – szögezte le Székely Tamás a VDSZ elnöke.