Elütés, utoléréses balesetek, vázizomrendszeri megbetegedések, fertőzött szemét, éles üvegdarabok – csak néhány azok közül a munkahelyi ártalmak és veszélyek közül, amelynek a hulladékgazdálkodásban, azon belül is a hulladékgyűjtésben dolgozó több ezer hazai munkavállaló naponta ki van téve - hívta fel a figyelmet Király András, a HVDSZ2000 elnöke egy budapesti munkavédelmi konferencián.
„A körforgásos gazdaság munkavédelmi aspektusai” című konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által működtetett Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontja szervezte. Az apropó, hogy április 28. a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja, amelyet a magyar kormány immár itthon is hivatalos emléknappá nyilvánított.
Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ2000) elnöke a munkavállalók szemszögéből világította meg a körforgásos gazdálkodás munkavédelmi tapasztalatait. A HVDSZ2000 a településüzemeltetésben, többek között a hulladékgazdálkodásban dolgozókat képviselő ágazati szakszervezet. Király András kiemelte: a körforgásos gazdálkodás a munkavállalók nélkül nem fog megvalósulni.
A munkavédelem ne olyan terület legyen, amin spórolnak, spórolhassanak a cégek!
Felidézte, hogy a települési hulladék újrahasznosítási arányát 2040-re legalább 65 százalékra kellene növelni, és figyelembe véve a jelenlegi, 30 százalék körüli arányt, rengeteg a tennivaló, az idő pedig fontos kockázati tényező ebben a folyamatban. A körforgásos gazdálkodást Magyarországon még tanuljuk, – ennek során fontos meghatározni, hogy kinek, mi a feladata – és a nyugat-európai országokhoz viszonyított lemaradásunkat az emberekkel próbálják meg behozatni. A Mohu, ahogyan a többi hulladékgazdálkodási cég is, logisztikai tevékenysége során mindig optimalizál, tevékenységét a lehető legköltséghatékonyabban igyekszik ellátni. „Bevallom, ezek számunkra mindig szitokszavak. Amikor költséghatékonyságról, gazdaságosságról van szó, az jut eszünkbe, hogy a munkavédelmen spórolnak.” Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a MOL Mohu nagy figyelmet fordít az egészségre, a biztonságra és a környezetvédelemre. A HVDSZ2000 szoros párbeszédet folytat a Mohu Zrt.-vel ezeken a területeken, valamint abban a témában is, hogy hogyan lehet a minimum előírásoknak megfelelni a hulladékgazdálkodásban. „Hiszünk a párbeszédben. Bízom benne, hogy ezek az egyeztetések ki tudnak egészülni akár a minisztériummal is” – jelezte Király András.
Király András hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodási ágazatban dolgozók különböző kockázatoknak vannak kitéve, elég, ha átgondoljuk, mi minden, mennyiféle hulladék kerül a szemétbe. „Egyáltalán be lehet-e azonosítani, hogy mi van abban a hulladékgyűjtő tartályban? Csak ezután lehet gondolkozni arról, mennyire veszélyes a hulladék és felkészíteni rá a kollégákat.” Király András szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hulladékbegyűjtés egyes részei is komoly kockázatot jelentenek a munkavállalóknak az elütéstől kezdve a fertőzésveszélyen, a törött üvegek, éles tárgyak okozta vágásokon, a csúszásokon át egészen az ízületi sérülésekig, míg egy szűk utcán többszöröződnek a veszélyek, nő az utoléréses balesetek kockázata is.
A hulladékgyűjtés területén 2001-ben még kevesebb mint 300 munkabaleset volt, 2011-ben körülbelül 330, de 2024-ben már közel 690. Elmondta azt is, hogy egy felmérés szerint a hulladékkezelésben dolgozók csaknem 37 százaléka veszélyben érzi az egészségét és a biztonságát a munkája miatt, valamint 34 százalék úgy látja, negatívan érinti az egészségét a munkája. Mindkét arány jóval magasabb a nemzetgazdasági átlagnál.
Fontos lenne a munkavállalók képzése, oktatása is, és a HVDSZ2000 megítélése szerint a védőeszközök koordinált beszerzése is. A munkavédelem pénz – mondta Király András, hozzátéve, hogy a hulladékgazdálkodási feladatok nagy részét alvállalkozóként önkormányzati cégek látják el, amelyeknél vannak finanszírozási nehézségek. „Mindenki bízik abban, hogy ezt a nehézséget a Mohu megpróbálja áthidalni, és ezáltal a munkavédelemre is több pénz jut, mert meg kell találni a középutat, hogy a spórolás ne menjen a munkavédelem rovására.”
Gyakorlati tapasztalatok
A HVDSZ 2000 elnöke a hazai gyakorlati példákból kiemelte: a hulladékgyűjtő járatokon sokszor maximum egy rakodó van, holott például az autó biztonságos manőverezését is könnyebben lehetne biztosítani több emberrel. Tolatás esetén az lenne az optimális, ha minimum két rakodó lenne a járatokon, de sok esetben az edények, zsákok mozgatásához is elengedhetetlen lenne, ezt mutatják a nyugat-európai példák. Ugyanilyen a porvédő ponyva a célgép hátulján, ami a munkavállalókat védi. Elmondta azt is: az időtényező a munkahelyi mindennapokban, a munkaidő tekintetében is jelen van. „Nagyok a területek a szállítási távolságok, és akkor még az extra helyzetekről – útzár - nem beszéltünk.”
Az utaztatási idő munkáltatónként változhat, van, ahol kevesebb, van, ahol több, és az autók kihasználtsága miatt sokkal több címet le kell járniuk, több hulladékot kell begyűjteniük, mindezt 8 órában. Ez olyan kockázati tényező, amivel foglalkozni kell. Magyarországon az, hogy balesetveszélyes szituációban megtagadhatja a munkát a munkavállaló, egyáltalán nem életszerű. Király András kifejtette, hogy a hulladékszállítás során a dolgozók kizárólag azzal tudnak időt spórolni, ha nem használják az emelőszerkezetet. A munkáltatói elvárás csak annyi, hogy minden „férjen bele” az időbe, „oldd meg”. Mindeközben a hulladékgazdálkodási ágazatban dolgozók 2010-ben még meglévő bérelőnye fokozatosan elolvadt, 2020-ra bérhátrányba kerültek az itt dolgozók.
Kihívást jelent a mindennapi munkában a hőség is: nagy hőingadozásnak vannak kitéve elsősorban a közúti munkavégzésben dolgozók, a védőital kérdését is meg kell oldani. Jó példaként említette a higiéniás körülmények javítását, merthogy a közelmúltig az sem volt egyértelmű, hogy hol tudnak kezet mosni a hulladékbegyűjtési szállítást végző kollégák. A HVDSZ2000 többször kezdeményezte a célgépen való kézmosási lehetőséget, az újabb beszerzésű Mohu-célgépeken már van kézmosást biztosító kanna.
Az elnök kifejtette: az ágazati párbeszéd bizottságon keresztül a munkáltatókkal sok egyeztetést folytatnak, és remélik, hogy el fog indulni az ápb-ban egy közös gondolkozás a munkavédelemről, munkavállalók oktatásáról. Közös szabályozást kell kitalálni az ágazatra vonatkozóan, tudni kell, hogy a munkáltatók, munkavállalók mihez igazodjanak. Ezekhez az egyeztetésekhez minden szereplőt oda kell ültetni az asztalhoz, mert azzal, hogy a körforgásos gazdálkodás gőzerővel elindult, nagy kihívások vannak, amelyeket hatósági vagy jogszabályi szerepkörök nélkül nem lehet megugrani.
Király András, elnök, HVDSZ 2000
HVDSZ 2000 – Együtt erősebbek vagyunk!
A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) és jogelődjei több mint 70 éve, 1952 óta védik elsősorban a településüzemeltetési és megváltozott munkaképességű dolgozók érdekeit, de gyűjtőszervezet lévén bárki a tagjai közé kerülhet. A HVDSZ 2000 a kormányzati, önkormányzati és munkahelyi szintű egyeztetéseken egyaránt ellátja a munkavállalói érdekvédelmet, és az érdekérvényesítés céljából partneri kapcsolatot ápol más szakszervezetekkel, az ágazatokhoz kapcsolódó munkáltatói szervezetekkel, valamint civil szervezetekkel.
