Jelzések érkeztek a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez arról, hogy a dolgozók munkaidő–beosztásuk miatt vagy rendkívül nehezen tudtak élni szavazati jogukkal a június 9-i választásokon, vagy egyáltalán nem vettek részt rajta, ugyanis volt olyan eset, hogy a munkáltató külön igazolást kért a választásokon való részvételről.

A szakszervezeti szövetség szerint a helyi – és igencsak esetleges – munkáltatói egyeztetések helyett világos és egyértelmű jogalkotásra van szükség, ezért a döntéshozóknak azt javasolja, választások és népszavazás esetén legfeljebb két órára mentesülhessenek a dolgozók a munkavégzés alól, ha a beosztásuk miatt akadályoztatva vannak a választáson való részvételben, hiszen ez alkotmányos joguk. Ez idő alatt pedig nem érhetné őket anyagi retorzió sem, távolléti díjat kellene fizetni számukra.

Bár vasárnapokon (amikor a választások zajlanak) csak kivételes esetekben (pl. folyamatosan termelő gyárakban, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben) és rendkívüli munkavégzés (amire az évi 400 óra túlórát lehetővé tevő  2018-as rabszolgatörvény is épült) keretében rendelhető el munka, ez sokakat érinthet. Ráadásul annak ellenére, hogy ezekben az esetekben a munka nem haladhatja meg a 12 órát (bár speciális esetekben így is van lehetőség akár 24 óra munka elrendelésére is), a szavazóurnák 13 órán keresztül vannak nyitva, tehát közel sem garantált, hogy a fennmaradó egy órában minden dolgozó szavazni tudjon, aki élne ezzel a jogával. A szakszervezeti szövetség hozzáteszi: a munkáltatóknak nincs törvényi kötelezettségük mentesíteni a dolgozókat a munka alól, mozgóurnát pedig csak azok kérhetnek, akik betegség, fogyatékosság vagy fogvatartás miatt korlátozottak a mozgásukban.

A dolgozók a körülmények igazolása mellett kérhetik ugyan, hogy mentesülhessenek a munka alól a választás idejére – például, mert a lakhelyük és a munkahelyük nem egy településen van, így az utazási idő miatt nem érnének oda urnazárásig –, a munkáltató viszont a jelenlegi jogszabályok értelmében nem köteles erre az időre munkabért fizetni.

„A munkavállaló így tényleg választás (igaz, nem képviseleti) elé kerül: díjazás vagy részvétel a szavazáson?” – fogalmaz a szövetség.

Arról is beszámolnak levelükben, hogy a legrosszabb eset, amellyel kapcsolatban szintén érkezett hozzájuk jelzés, hogy a munkáltató nem engedélyezte a távollétet, vagy abszurd bizonyításhoz kötötte a választáson való részvétel igazolását.

Vagyis, a vasárnapokon is dolgozók választójogát a munkáltatók jóindulatára bízza a kormány.

A dolgozók által elszenvedett jogsértések pedig egy nagyobb rendszerbe is illeszkednek: civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik. A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.

A jelentés legfőbb megállapításai:

• A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.

• A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele.  Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
• Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.

• A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
• A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
• Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
• Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően,  gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.
• A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
• A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
• Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
• A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.

 Forrás: Mérce